AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

nyéket nem képes már kielégíteni. A gép beszerzése nemcsak az Országos Széchényi Könyvtár, hanem általában a tudományos intézmények szempontjából is fontos lenne, amelyek a könyvtár ezen szolgáltatását rendszeresen igénybe veszik. Az Országos Széchényi Könyvtár előterjesztésére a Gyűjteményegyetem ügyvezető alelnökétől, Petrovics Elektől érkezett meg a válasz. Ez felveti, hogy miután a Rád és Társa cég az Országos Levéltárban ,,Kontraphot" készülék üzembeállításával könyv- és iratmásoló fotóműhelyt létesít, a könyvtár kérdésében — a tapasztalatokat is figyelembe véve — nem lenne-e helyesebb egy év múlva dönteni. A javaslatot Jakubovich élesen elutasította, hivatkozva arra, hogy a laboratórium már másfél éve működik a könyvtárban és csupán a fényképezőgép kicserélésére lenne sürgősen szükség. Az említett cég 60 filléres önköltségi árát az új géppel 40 fillérre lehetne leszorítani. A fő érv ismét az, hogy az intézmény nem vállalkozhat értékeinek az Országos Levéltárba történő felszállítására, illetve visszahozatalára.

66 De 1933-ban felmerült már a fényképezési eljárás állományvédelmi hasznosításának gondolata is. Jakubovich igazgató 1933. július 7-én terjesztette fel Hóman miniszterhez Asztalos Miklósnak Kozma Miklóshoz intézett válaszlevelét. (OSZK Irattár 86/1933; Kozma levele nem lelhető fel.) Ebben Asztalos megállapítja, hogy az a Vörös Űjság, amely a jövendő történetírás szempontjából pótolhatatlan és nélkülözhetetlen forrásanyagot tartalmaz, máris kezd olvashatatlanná válni, és néhány éven belül „önmagát megemésztvén meg fog semmisülni". Ez a sors vár a világháború utolsó éveinek sajtótermékeire is. Asztalos szerint a kémiai úton való megóvás költséges és nem is vezet megfelelő eredményre. ,,...az egyedüli helyes eljárás, amellyel ezt az anyagot a megsemmisüléstől meg tudnánk menteni, az anyag lefényképezése lenne." Sajnos az Irattár nem szolgál felvilágosítással az előterjesztések további sorsáról, a laboratórium fejlesztéséről. Annyi kiderül a jelentésekből, hogy teljesítménye és bevétele a következő években egyre növekszik. Ezt az is magyarázza, hogy Fitz főigazgató a vidékre és külföldre történő kölcsönzéseket lehetőleg fotókópia segítségével kívánta megoldani, majd a további korlátozó rendelkezések értelmében bizonyos kiadványfajtákat ki is zárt a kölcsönzésből, a magánszemélyek számára pedig ezt a lehetőséget teljesen megszüntette. így aztán 1937-ben a laboratórium bevétele 1 543 76 P, 1226 pengővel több volt mint az előző évben. Az 1938-as visszaesés után a fényképészeti teljesítmények és bevételek állandóan emelkedtek. 1937-ben a Széchényi Könyvtár fényképészeti laboratóriumát egyesítették a Magyar Történelmi Múzeum — valószínűleg jobban felszerelt — fotóműhelyével, a könyvtár laboránsa oda társult be. A megrendelésekkel kapcsolatos adminisztratív teendőket azonban az akkor életre hívott Re66. OSZK Irattár 29/1936. — 276/1936. — Nyireő István, a debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatója nehezen fogadta el a kölcsönzési szigorításokat, hiszen minden korlátozás elsősorban a vidéki kutatók helyzetét nehezíti meg. Javasolta, hogy a Széchényi Könyvtár vezesse be a kisfilmes (pl. Leica) fényképezés módszerét is, amivel egy hírlapoldal kisméretű fotókópiájának ára 10 — 12 fillér költséggel elkészíthető. Véleménye szerint a megfelelő olvasónagyító készüléket minden könyvtár olcsón megcsináltathatja. (OSZK Irattár 428/1936.) 158