AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

mutatások. Ezért nem tehettünk mást, mint hogy a könyvtár működéséről szóló dokumentumok minden vonatkozó részadatát, megjegyzését idéztük. Sajnos, a megóvásra szánt összeg közlése se mondhat sokat, hiszen előbb a korona egyre gyorsulóan, majd pedig -— bár lassabban — a pengő értéke csökkent a világháborúkkal és gazdasági válságokkal sújtott években. Statisztikailag nem sikerült a házi és a külső könyvkötészet teljesítményét elhatárolni egymástól. A jelentések összesített adatokat közölnek, és néha csak egy-egy megmaradt számla, tartozásnyilvántartás jelzi, hogy külső kötészetet is igénybe vett az intézmény. Ahol lehetett, ott szétválasztottuk az adatokat. Arra azonban alkalmasok a rendelkezésre álló adatok, hogy a köttetés mennyiségi alakulásáról képet alkothassunk. Abszolút teljességgel és pontossággal ezt sem végezhetjük el, hiszen a megadott számok nem egyértelműek: a könyv- és hírlapkötést, a kötést és javítást időszakonként összegezve jelzik, más jellegű munkákat (dobozkészítés, kasírozás stb.) ugyancsak kötési teljesítményként számolnak el. 1918-ban és 1919-ben, a háború befejezését követő nehéz helyzetben, szerények az eredmények (1637, ill. 10.14 kötet), de 1920-ban és 1921-ben a konszolidáltabb viszonyok között már jobbak (2264, ill. 3094 kötet), míg 1922-ben e korszak legnagyobb kötészeti számát közölheti a jelentés (5459 kötet). Ezután fokozatos visszaesés következik (1926-ban például 1164 kötet), majd az 1927. évi kiugrás (3749 kötet) után 1928—1930-ban a teljes csődöt az évi 2—300 kötet bekötése jelenti. A következő évek teljesítményei sem lépik át a néhány száz kötetes keretet (ekkor a kötési és javítási adatok együttesen szerepelnek), tehát a világgazdasági válság negatív hatása súlyosan jelentkezik e területen. 1935-től kezdve újabb fellendülést tapasztalunk: a bekötött egységek száma 3000 és 4500 között ingadozik. 1943-ban és 1944-ben — a háborús években — érthetően visszaesett kb. 2000 kötetre a köttetés mennyisége.

573 Fel kell azonban figyelni még egy jelenségre, amit a legszembetűnőbben az 1924—1927-es, illetve az 1939—1944-es évek megfelelően bontott statisztikája jelez. A hírlaptári anyagból ezekben az időszakokban a kötés és ,,tékázás" aránya a következőképpen alakult: 1924 181 kötet 1089 téka; ezzel szemben: 2730 kötet könyv, 1925 30 kötet 1197 téka; 1678 kötet könyv, 1926 85 kötet 1431 téka; 1164 kötet könyv, 1927 1603 kötet 849 téka; 3749 kötet könyv, 1939 448 kötet 2200 téka; 4352 kötet könyv, 1940 466 kötet 650 téka; 3621 kötet könyv, 1941 440 kötet 705 téka; 4481 kötet könyv, 1942 395 kötet 400 téka; 3927 kötet könyv, 1943 275 kötet 1262 téka; 2095 kötet könyv, 1944 315 kötet 1262 téka; 2166 kötet könyv. 57a Összehasonlításként álljon itt néhány mai adat: 1971-ben 25 341 egység került bekötésre, 1979-ben 6150 könyv és 6301 időszaki kiadvány, 1982-ben 5540 könyv és 7444 periodikum bekötése történt meg. Restaurálásra ezekben az években általában több mint 4000 egység került. 155