AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az OSZK fejlesztésének irányai Fitz József főigazgatósága idején

„Aki tisztán látja a célt, aki pontosan tudja, mit akar, az megtalálja szándéka végrehajtásához az eszközöket is" — írta Gutenbergről szólva Fitz József.

36 Ennek jegyében a reménytelen helyzetben is megfogalmazta a korszerű raktározás megoldásának feladatát: „Szabályzattervezetünk a jövőbeni raktározás rendjének megállapításában a galériás berendezés helyett a Schlick—Vajda berendezésre számítva s ennek helytakarító lehetőségeit kiaknázva, a könyveknek folyóméterekben, ezeken belül egyforma centiméternagyságban, a helypazarló szak szerinti felállítás helyett pedig végig megszakítatlan numerus currensben való felállítását írja elő." Az első — és a fokozódó harci cselekmények miatt utolsó — optimista hangvételű könyvtári jelentés 1941-ből származik. Sikerült megszerezni a könyvtár számára a Nemzeti Múzeum épülete mögött levő Esterházypalotát. A kisebb tárakat és azok anyagát, az újonnan létesített Hitelesítési osztályt, a Hírlaptár külföldi részlegét, a Sajtókivágatarchívumot, a Kiadványtárt, a Magyar Asszonyok Könyvtárát és a kasírozóműhelyt telepítette az új épületbe a főigazgató. Itt állították fel az Ady Endre-emlékszobát is. így a főépületben — legalábbis egyelőre — megszűnt a helyhiány. Az öröm, sajnos, nem tartott sokáig. A háború miatt a vezetőnek és munkatársainak mindinkább az anyag csomagolására, mentésére kellett gondolnia. Fitz József ezt a nehéz és szomorú feladatot is a nála megszokott energiával és körültekintéssel oldotta meg.

37 Mivel ezúttal nem feladatunk a Fitz-korszak egészének könyvtártörténeti feldolgozása, csak utalunk arra az intézményi tudományos munkára, amely az elődök kezdeményezésén alapult ugyan, de Fitz elveiből is következett.

38 A könyvtár tudományos tevékenységét, az ebből származó kiadványok közrebocsátását a főigazgató egyik legfontosabb feladatának tekintette. Nemcsak megőrizte a Széchényi Könyvtár hagyományait, hanem emelte is a publikálásra került kötetek számát. Tehette ezt azért is, mert arra törekedett, hogy kiváló, a könyvtári napi feladatok teljesítésében és a tudományos munka területén egyaránt helytálló gárdát toborozzon maga köré, és az akkori lehetőségek keretei között, együtt is tartson. Mind a könyvtári szakmunka, mind a magyar tudomány-, művelődés-, irodalomtörténet és filológia e korabeli és a felszabadulás utáni története sokkal szegényebb, lett volna a vonzáskörében dolgozott tudós könyvtárosok és könyvtártudósok nélkül.

39 36. Fitz József hagyatéka. Fond 45/1315. OSZK Kézirattára. 37. 119/1944. OSZK Irattár. — A Szaktanács — Németh Gyula professzor javaslatára — nagy elismeréssel adózott a könyvtár főigazgatójának a lelkiismeretes és gondos munkáért. 38. L. Kovács Ilona és Németh Mária erre vonatkozó tanulmányát. 39. A teljesség igénye nélkül álljon itt a híres Fitz-iskola névsora: Asztalos Miklós, Bartoniek Emma, Berkovits Ilona, Berlász Jenő, Berczely A. Károly, Borzsák István, Clauser Mihály, Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára, Dedinszky Izabella, Deér József, Dercsényi Dezső, Dezsényi Béla, Droszt Olga, Dubois Sarolta, Dukony Mária, Eperjesy János, Fazakas József, Gronovszky Iván, Gulyás Pál, Györké József, Halász Gábor, Harsányi András, Honti János, Hubay Ilona, Isoz Kálmán, Iványi Dóra, Jékely Zoltán, Joó Tibor, Kniezsa István, Kozocsa Sándor, Lakó György, Lavotta Rezső, Makkai László, Makkainé Horváth Magda, Mokcsay Júlia, Munkácsi Piroska, Nagyné Létay Ida, Nyíri Erzsébet, 136