AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vásárhelyi Judit: Egy jezsuita-ellenes vitairat és magyar fordítója

és nevezetes esztendős ünnepekre való praedikació-it. 1618—20-ban mint ungvári pap készítette Pázmánynak írott feleletét és Perkins-fordítását. S ugyanitt mondta el Az pápisták közöt es mi közöttünk vetélkedésre vettetet, három fö Articulusokról . . . való praedikátió-it is. 1621-től Homonnán találjuk, itt keltezte 1622-ben Sámuel propheta második könyvének húszon negyedik részéhez fűzött prédikációit. Végül 1624-ben Vásárosnaményben ajánlotta Várdai Katának Imádságoskönyvét. További pályafutásával kapcsolatban a Dunántúli Egyházkerület jegyzőkönyvét szokták idézni,

58 amely szerint házasságtörései miatt háromszor is kiátkozták, és ezért Felső-Magyarországról eltávozva 1627-ben a Dunántúli Egyházkerületben kért bebocsátást, de hiába. Ezután tért át katolikusnak.

59 Életével kapcsolatban más forrás nem áll rendelkezésünkre. Életműve azonban kétségeket ébreszt az iránt, hogy csakugyan áttért volna katolikusnak. Joggal merülhet fel a gondolat, hogy talán egy más Kecskeméti Jánosról van szó, hiszen a jegyzőkönyvben nem teljes néven (Joannes C[laudus] Kecskemethinus), hanem csak Johann Keczkemeti senex-ként említették. A senex melléknév azért elgondolkodtató, mivel azonos nevű fiától való megkülönböztetésre szolgálhatott. Az ifjú Kecskeméti latin versben üdvözölte apja Perkins-fordítását. Nemigen lehet tehát arról se szó, hogy a fiú tért át, és összekeverték apjával. Kevéssé lehet viszont mégis elképzelni, hogy egy katolikusnak áttért, volt prédikátor művei a XVII. század folyamán olyan népszerűek maradjanak, mint amilyenek Kecskeméti művei voltak: 1640-ben Lőcsén újra kiadták Imádságoskönyvét*

0 Három fü és nevezetes esztendős ünnepekre való praedikació-it — mint említettük —, 1643-ban Debrecenben újra megjelentették. Szabó Károly látta továbbá Rosnyón a Fides Jesu et Jesuitarum c. fordításának 1656-os sárospataki kiadását,

61 amelyről Sándor István is hírt adott.

62 Különösnek találjuk továbbá, hogy Pázmány Péter, aki a Kalauz második és harmadik kiadásában felelt Kecskemétinek, az áttérést követően, 1637-ben ne használta volna ki ellenfele áttérését, vagy legalábbis ne utalt volna e változásra — saját felfogásának igazolását ünnepelve e cselekedetben. További adatok híján csak feltevéseink lehetnek. Akárhogyan alakult Kecskeméti élete az 1620-as évek második felétől, a magyar irodalomtörténeti fejlődés szempontjából jelentőset alkotott. Perkins-fordításával és imádságaival a puritánus-pietista eszmerendszer egyik első magyarországi közvetítője volt. Visartus Donatus és Perkins-fordítása igen jó anyagot szolgáltatott a korabeli viták idején a protestáns vitatkozók számára. A vitatkozásra őmaga is vállalkozott, és sikeresen polemizált Pázmány 58. Thury Etele: Adatok a dunántúli egyházkerület történetéhez. = Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. Szerk.: Pokoly József. IX. évfolyam. Bp. 1910. 102; RMKT XVII/8, 518. 59. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Harmadik javított és bővített kiadás. Szerk.: dr. Ladányi Sándor. Bp. 1977. 302. 60. RMK I 703. 61. RMK I 912. 62. Sándor István: Magyar könyvesház. Győrött 1803. 39. 270