AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vásárhelyi Judit: Egy jezsuita-ellenes vitairat és magyar fordítója

tak: [73] 1.) ugyanazon mondása mindkét műben fellelhető. A prédikációkban Kecskeméti az idézeteket először latinul majd magyar fordításban is megadta. Továbbá ugyanazt a János evangéliumából vett részletet is felidézte ([87.] 1.), amely a Fides-ben is előfordult. (285—286. 1.) 1620. jún. 1-i ajánlással újabb, Fides-hez hasonló témájú református vitairat fordítását bocsátotta ki. így született meg William Perkins: A Reformed Catholike (Cambridge 1598) című művének a spanyol Guillermo Massan fordítása alapján készült latin változatából (Hanau, 1601), a Catholicus református, az az egynehány vetelködes ala vettetet hitnek ágazatinak magyarázattya, mely meg mutattya, az igazi Keresztyen Annyaszentegyháznak menijben eggyezni köllyön, az Romai Anyaszentegyházzal, menijben tüle külömbözni.*

8 E fordítással Perkins lett az első puritánus szerző, akinek műve magyarul is megjelent.

49 Kecskeméti fordítását Iktári Bethlen Istvánnak ajánlotta és Ungvárról keltezte. Címzettjét pietas-áért dicsőítette, és az egyik elsők között definiálta Szent Pál, ill. Cicero szavaival a Pietas lényegét: ,,Az PIETAS penig oly virtus oly iosag, azt mondgya szent Pal, felöle, hogy ad omnia utilis, mindenre hasznos... Cicero: ... Pietas est omnium virtutum fundamentum, az kegyesség minden iosagos cselekedeteknek fundamentuma." /(:)6/. A Fides-hez hasonlóan a katolikus és protestáns vallás közötti egyezéseket és különbözőségeket tekinti át e mű, a hitnek ágazatai szerint csoportosítva, 22 fejezetben. így Perkins is értekezett a szabad akaratról, az eredendő bűnről, a megigazulásról, az érdemekről, az emberi találmányokról, a képekről, az Úrvacsora lényegéről és jelentéséről, a szentek segítségül hívásáról, a Purgatóriumról, a hitről — amely kérdéskörökhöz a Fides is bőséges idézetanyagot fogott össze. Kecskeméti fordítását újra „több hozza hasonló szolga társának intésekből" készítette el. Saját bevallása szerint „nem nézett úgy az igiknek, es bötüknek mi voltara, mint az értelemre." A puritánus Perkins gondolatai, amelyeket Berg Pál a „pietista gondolat ősforrásainak" tekintett, Kecskeméti Sánta János ,,Az Samuel propheta II. könyvének 24. Részének praedikatiok szer ént való magiarázattya" című gyűjteményében folytatódnak tovább.

50 A nyomtatás költségeinek viselője Bornemisza Mihály, Bethlen Gábor homonnai praefectusa volt. Kecskeméti neki címezte ajánlólevelét 1622. február 22-i kelettel, őt is ,,pietas"-a miatt dicsőítette, mint Bethlen Istvánt, a Perkins-fordítás maecenas-át, s vele kapcsolatban is felidézte Pál, ill. Cicero pietas-ról adott definícióját. Prédikációi tárgyául azért választotta éppen Sámuel próféta könyvének ezt a részét, mert amiképpen Dávid népét éhség, döghalál és fegyver fenyegette a bibliai textus szerint, ugyanezek az ostorok sújtották Kecskeméti korában is Magyarországot. A XVI. századi prédikátorokhoz hasonlóan Kecskeméti szerint is a magyarság bűnei hozták az országra e csapásokat, 48. [Kassa] RMNy 1214 A. 49. Berg Pál: Angol hatások tizenhetedik századi irodalmunkban. Bp. 1946. 87 — 88. 50. Bártfa 1622. - RMNy 1258. 266