AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?
irányzat is képviselve volt. Az egyik J. Gerhard-nak, a pietizmus előfutárának könyve (A kegyességnek mindennapi gyakorlása. Kolozsvár, 1744.), a másik B. Pictetnek az erkölcs kérdéseit előtérbe állító műve (Keresztyén erkölcsi tudomány . . . ford. Fülep Gábor. Pozsony, 1788.). Angolból fordították F. Doddridge Az igaz kegyességnek kezdete. . . c. (Debrecen, 1761. Ford. Tatai Ferenc) és J. Bunian Keresztény utazás . . . (Kolozsvár, 1777—78. Ford. Szigeti Sámuel és Tordai Sámuel) c. művét. Még a Liliomok völgyé-t (Pozsony, 1774.) és a németből fordított Lelki nyugasztaló órák-at (Lőcse, s. a. Szerző H. Müller, ford. Szentzi Fekete István) sorolhatjuk ebbe a műfajba. Két vallásfilozófiai művet külön is ki kell emelnünk: ezek már a teológiai racionalizmust, a „természetes vallás" irányában való tájékozódást képviselték. Sófalvi József ref. lelkész és kolozsvári kollégiumi tanár fordításában jelent meg J. G. Sulzer munkája (A természet munkáiból vétetett erköltsi elmélkedések. Kolozsvár, 1776.), amely a természettudományok iránt megnövekedett érdeklődéstől indíttatva a vallást is a racionális gondolkodás módszerével közelítette meg. Hasonló szellemű, egy lélek képzeletbeli utazását leíró mű Göböl Gáspár kecskeméti ref. lelkész verses elmélkedése, amelyben sajátságos módon keverednek a tudományos ismeretek és a vallás. (Utazó lélek . . . Pest, 1785.) Az érdekes olvasmányok iránti igényt igyekeztek kielégíteni a vallás szentjeiről, mártírjairól szóló színes történetek, históriák. A már említett Szikszai György Mártírok oszlopa c. művében (Pozsony, 1789.) 348 vértanú történetét népszerűsítette, Lautsek Márton felvidéki evangélikus lelkész H. Benkendorff művét fordította magyarra. (Az első keresztényeknek ama tíz főüldöztetésekről szóló história . . . Pozsony, 1787.) Ide tartozó mű Bod Péter munkája, a Szent Heortokrates, amely a keresztény ünnepekhez kapcsolódóan ismerteti a szentek históriáit, idegen forrásokból összeállítva, ill. fordítva. 102 A vallásos tárgyú művek csoportjában találjuk Űjfalvy Krisztina könyvtárának három legrégebbi darabját. A 17. század második felében újra felélénkült katolikus—protestáns hitvitázó irodalomnak jellemző műve Czeglédi István református prédikátornak Siralmas szarándoki járásból . . . haza érkezett Malach Doctornak . . . Malach tudós baráttyával való . . . szóbeszéde, 103 amelyben többek között sok szó esik arról, mennyire ellentétes a Szentírással a „pápista" önsanyargatás és „maga-korbácsolás". A szókimondó, nyersebb hangvételű disputák példája Pathai István református püspüknek a pápák „bűn-lajstromát" felsoroló könyve: Amaz hét fejű és tíz szarvú fene bestián ülő, bársonnyal s drága kövekkel felruháztatott parázna Babilonnak . . . tüköré 104 . A harmadik mű Mikolai Hegedűs János ref. lelkésznek angolból készült fordítása, amely kérdés-felelet formájában közli 102. A műnek ismeretes egy oppenheimi 1757-es, majd egy pozsonyi, 1786-os kiadása. 103. Sárospatak, 1659. RMK I. 946. 104. Amaz Het Feiev es tiz sarw jene bestián ülő, Bársonnyal S Draaga Keoveckel fel ruháztatot parázna Babillonak . . . meztelenségének tüköré. Pápa, 1626. RMK I. 557 — Újfalvy Krisztinának talán a 2. kiadás volt birtokában. (Sárospatak, 1671.) 473
