AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Galli Katalin-Pavercsik Ilona: Fejezetek a kassai könyvnyomtatás történetéből

az özvegy új férje, a jénai származású Johann David Türsch már jóval több katolikus nyomtatványt bocsátott ki sajtó alól, mint Severini. Öt vitairatot Sámbártól és Kistől

20 impresszum nélkül, disputációkat, előadásra szóló meghívókat a kassai akadémia részére többnyire teljes impresszummal: ez utóbbiak nyílt megjelentetése tehát — mind Severininél, mind Türschnél látjuk — a város számára elfogadható volt. Nyomdahely feltüntetésével látott napvilágot egy latin nyelvű katolikus imádságoskönyv is Türsch özvegyénél 1669-ben.

21 Eric Ericson az a tipográfus, akinek tevékenysége átnyúlik az erőszakos ellenreformációt, a templomok, iskolák lefoglalását követő időbe. Ekkor már nem kérdés, hogy dolgozik-e egyáltalán a jezsuitáknak, vagy vállalja-e nyíltan ezeket a nyomdatermékeket: a saját érdekében dolgoznia kell, a tipográfia nevét pedig egy kivétellel minden esetben kiteszi ezeknél a katolikus nyomtatványoknál: vitairatoknál, disputációknál, rituálénál. Sőt Ericson az, aki az ellenreformáció e korszakának egyik alapművét, a protestantizmust élesen támadó, a törvénytelenségeket igazoló Bársony György-művet (Veritas tóti mundo declarata)

22 sajtóján kibocsátja. Es Ericson az, aki a buzgó katolikus és jezsuita-pártoló főúrhoz, gróf Csáky Istvánhoz fordul ajánlással, a pártfogását kérve, mert nem látja eléggé biztosnak saját helyzetét.

23 Felmerülhet ennek alapján a kérdés, hogy Ericson nem volt-e katolikus vallású? Valószínűnek tartjuk, hogy nem. Egyrészt nyomtatványainak még mindig csak fele katolikus szellemű, s nyíltan megjelentet protestáns műveket is, másrészt 1669-ben, amikor nyomdavezetővé vált, a még protestáns városi tanács nem tűrt volna meg katolikus vallású tipográfust a -városi nyomda élén. A katolikus művek száma és aránya a kassai könyvnyomtatásban tehát Severinitől Ericsonig folyamatosan nőtt (az összteljesítményen belül 1/3-ról az összteljesítmény felére), ám egyoldalúsághoz vezetne, ha nem vizsgálnánk meg az időszak kassai könyvnyomtatását protestáns szemszögből is. A protestánsok mindig, minden esetben igénybe vehették a városi nyomdát, vagy már számukra sem volt a helyzet a legkedvezőbb \ Röviden összefoglalva: a protestáns egyház és oktatás több alapműve megjelent az 1660-as években, az 1670-es évek elején Kassán: zsoltároskönyv, prédikációskötet, katekizmusok, perikopáskönyv, jelentősebb tankönyvek, valamint Balassi—Rimái Istenes énekei. Ugyancsak akadály nélkül láttak napvilágot Kassán az eperjesi gimnázium, majd főiskola disputációi, még a katolikus tanokkal polemizálok is. Jónéhány nyomtatvány pedig, noha protestáns szerzőik voltak, nem volt kifejezetten vallási tartalmú (különböző alkalmi verseket sorolhatnánk elsősorban ebbe a kategóriába.) A protestáns, magyar nyelvű vitairatokkal azonban más volt a helyzet. Nyíltan csak 1659-ben jelent meg Czeglédi István két műve, A megtért bűnösnek a lelki harcban való bajvívásáról írt könyvnek első része és Az országok romlásáról írott könyvnek 20. Magyar Könyvszemle 1932-34. 10-11. p.; 1881. 330-332. p., Szabó I. 1056., I. 1057., Öapíovic 618. 21. Magyar Könyvszemle 1964. 16. p. 22. Szabó II. 1269. 23. Szabó II. 1337. 358