AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Galli Katalin-Pavercsik Ilona: Fejezetek a kassai könyvnyomtatás történetéből
első része. 2 * 1663-ban és 1664-ben, ill. később írt vitairatait mind impresszum - nélkül nyomtatták ki Kassán. 25 S Czeglédi vitairataival még a nyomdászt (valószínűleg Türschről \olt szó, aki már korábban is dolgozott Kassán) is magára haragította, szándékos sajtóhibát tulajdonítva neki. Czeglédi az Idős Noé becsületét oltalmazó Japhetke. . . című művében ugyanis a jezsuiták szemére hányta: (mintha ők tehettek volna róla) „...vallástok szerető Typographus legény munkálkodván könyvemen, úgy meg játzottata: kivéve a k betűt s az h-t tévé belé. . . (Barátsági Dorgálásham pagin. 139.) A Calvinisták közönséges vallása ez: hogy hét pro két Sacramentum vagyon." 26 Talán ennek a vádaskodásnak lett következménye, hogy A megtért bűnösnek. . . második részét, amely állítólag megjelent 1666 előtt, a kassai nyomdában elsikkasztották! 27 (Sokkal valószínűbbnek látszik azonban az, hogy a tipográfus el sem végezte a munkát, a szerzőnél levő példány pedig feltehetőleg az 1670-es elfogatásakor semmisült meg.) Szintén nagy problémát okozott a kálvinista prédikátor Az Űr frigyszekrénye előtt Dagon ledőlése. . . című műve, amely a katolikus misetannal szállt vitába. Czeglédi állítása szerint ennek kassai kinyomtatását Szegedi Ferenc egri püspök megtiltotta, ezért keresett a szerző magának Erdélyben pártfogót és nyomdát. 28 1669 nyarán járt Apaffy Mihály erdélyi fejedelemnél, akinek a támogatásával a következő évben Kolozsvárott meg is jelent a vitairat. Ezután már csak az a kérdés, Szegedi Ferenc tilalmát illetően mennyire hihetünk Czeglédinek, aki többeket tudatosan félrevezetett, s valójában a Wesselényiösszeesküvést támogató protestáns felvidéki nemesség követe volt az erdélyi fejedelemhez ? 29 Véleményünk szerint a kassai nyomtatási tilalom valószínűnek látszik: hihető, hogy az egri püspök valamilyen módon nyomást akart gyakorolni az egyházmegyéjében működő, s a katolikusoknak sok bosszúságot okozó Czeglédire. Annyi bizonyos, hogy a Dágon ledőlését és Czeglédi posthumus művét, a Sión várát valóban Kolozsvárott adták ki. 30 A kassai városi nyomda felekezeti jellegét tehát röviden így jellemezhetjük: a protestáns lakosú városban a jezsuiták tevékenysége olyan erő24. Szabó I. 942., I. 941. — A két mű közül az egyikre vonatkozhat Wesselényi Ferenc nádor 1660. január 30-án kelt levele, amelyben egy ,,nagyon ocsmány" és politikai szempontból veszélyes, Kassán megjelent műről ír, és Kassa városát ezzel kapcsolatban felelősségre kívánja vonni, hogy sem a prédikátort, sem a nyomdászt nem büntette meg a könyv miatt. L. Sashegyi Oszkár: Az állami könyvcenzúra kezdetei Magyarországon (1673 — 1705). Magyar Könyvszemle 1968. 3. p. 25. Szabó I. 1002., I. 1013., I. 1579., I. 1052., I. 1082. 26. Erről Csernáthfalvi István ír a Jesuita Professzorának becsületi mellett kikelő hálaadó tanítvány. . . című művében, amelynek szövegét Gyárfás Tihamér közölte: i. m. 107-108. p. 27. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891 — 1914. 3. kötet 483. p., Kovács Zsigmond: Kassai írók a mohácsi vésztől máig. Kassa 1907. 25. p. 28. Takács Béla: A sárospataki nyomda története. Bp. 1978. 50. p. 29. Pauler i. m. 1. köt. 273. p. Itt jegyezzük meg, hogy Szabó Lajos: Kassai kálvinista krónika 1644 — 1944. Kassa 1944. c. művében tagadja (mint általában protestáns történetírók), hogy Czeglédi az összeesküvők követe lett volna, s utazását 1668 őszére teszi, a magunk részéről azonban Pauler véleményét fogadjuk el. Szabó i. m. 54. p. 30. Szabó I. 1100., I. 1187. (Ez utóbbit Sárospatakon kezdte el nyomtatni Rozsnyai János, és a kollégium elűzése után Kolozsvárott, a kolozsvári műhely készletével fejezte be.) 359
