AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

I. Az OSZK 1981-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1981-ben

A Vár-bizottság és a Nyelvpótlék Bizottság folyamatosan foglalkozott az év közben felmerült problémákkal. Az Ifjúsági Bizottság foglalkozott többek között a könyvtár bérhelyzetével kapcsolatos elemzéssel (kül. tekintettel a fiatal munkatársakra), valamint a továbbtanulni szándékozók ügyével, és a KISZ akcióprogramjának pénzügyi támogatásával. Az Ifjúsági Parlament megrendezésére november 30-án került sor. Az itt elfogadott intézkedési terv kitért többek között a pályakép-megbeszélések rendszerének bevezetésére, a pályakezdő fiatalok szakmai továbbképzésére, a fiatalok továbbtanulását, kutatási-fejlesztési tevékenysége előmozdítását szolgáló intézkedésekre, valamint az élet- és munkakörülményekkel, bérezéssel kapcsolatos kérdésekre. Személyzeti munka, munkaügyi és létszámhelyzet, munkakörülmények A Minisztertanács 1022/1980. (VII. 10.) számú határozata értelmében a személyzeti nyilvántartások korszerűsítésére, új minősítési rendszer kidolgozására került sor. Mivel a minősítésre kötelezettek száma jelentősen megnövekedett (kb. 250 fő), a minősítések elkészítésének megkönnyítésére egy 8 oldalas tájékoztató készült, amelynek alapján megkezdődtek a minősítések. A munkaerőmozgás 1981-ben a következőképpen alakult: eltávozott a könyvtárból 46 státusos dolgozó (nyugdíj: 22, áthelyezés: 8, munkaviszonya megszűnt: 14, halál: 1, kilépett: 1), a könyvtár állományába került 32 fő. A pártvezetőség felkérésére 1980 őszén munkabizottság vizsgálta az OSZK bérhelyzetét. A jelentés javaslatai alapján az 1981. évi bérkorrekció alkalmával rendkívüli béremelésben részesült a szakalkalmazott I. és a szakmunkás kategória. Az 1981-ben munkába lépő diplomások személyi alapbérét az előző éviekhez képest megemeltük. Bár a munkaerő-mozgás összkönyvtári viszonylatban nem volt magas, több osztályt (pl. a Gyarapítási osztályt, a Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusát, néhány különgyűjteményt) érzékenyen érintettek. A fő problémát nem is minden esetben a végleges eltávozások, hanem a munkából hosszabb-rövidebb időre kimaradó dolgozók jelentették. A változatlanul nagy számú munkanapot kitevő betegségek és főleg gyermekgondozási-ápolási távollétek mellett nagymértékben megnövekedett az egyéb okok miatt, elsősorban a tanulmányi okokból távollevők száma (továbbképzés, továbbtanulás). A képzési formákkal járó fizetéses vagy fizetés nélküli szabadságok, engedélyezett távollétek különösen az egymásra épülő, többségükben normázott és külső tényezők által meghatározott munkafolyamatokat végző osztályok zökkenőmentes működését nehezítik meg. Más probléma jelentkezik a különgyűjteményeknél, ahol a létszámhelyzet csaknem két évtizede stagnál. A létszámfejlesztés elmaradását mindeddig a vári felkészülés, valamint az újonnan jelentkező, országos feladatok előtérbe helyezése indokolta. Ennek eredményeként 1981-re, a vári beköltözés előtt, éppen az új épületben különösen fontos szerepet betöltő nemzeti könyvtári gyűjteményrészek felkészülési lehetősége, feltártsági szintje nem biztosított. A munkatervi feladatok maradéktalan teljesítésének 6 OSZK Évkönyv 1981 81