AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Ambrus Zoltán az író és a könyvgyűjtő
hoz énekesnőnek. A házasság kiegyensúlyozott, de nem éri el az első boldogságát. Ambrus, hogy jobban az irodalomnak élhessen, elhagyja a Földhitelintézetet és teljesen az irodalmi munkából keresi meg létfenntartását. Ezzel elveszíti azt a függetlenséget, amit eddig rövid munkaidejű és aránylag kevés dolgot adó íróasztala jelentett számára. Anyagi gondjai azonban nincsenek, mert hatalmas munkabírása megbirkózik az irodalomból való megélés cseppet sem könnyű feladatán al. Mindenütt szívesen veszik írásait és neve miatt abban a szerencsés helyzetben is van, hogy ő szabhatja meg, mi az, amiről írni hajlandó. így a munka nem teher, hanem öröm a számára. De ez az időszak a mozgékonyság időszaka is. A Magyar Hírlap után a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, a Független Magyarország, Az Újság és a Magyar Nemzet munkatársa, végül, a világháború előtt és alatt Az Est-é. De ugyanakkor sokat ír Herczeg Ferenc lapjába, az Űj Időkbe és a kimondottan konzervatív Magyar Figyelő-be is, majd az újonnan induló Nyugat-ba,. Többször ő maga is vállalkozik lapszerkesztésre. 1900-ban egy évig az Űj Magyar Szemlé-t szerkeszti, melyben sikerül neki az egyre inkább polarizálódó irodalom mindkét oldalának képviselőit egyazon orgánum hasábjain termékeny diszkusszióra megnyernie. A szerkesztésben alapelve az, hogy csak színvonalas munkát kíván közreadni.' Mintája a francia Revue des Deux Mondes című folyóirat, mely ott már évek hosszú sora óta áll fenn. Inkább konzervatív jellegű orgánum ez, az Académie Francaise tagjai sűrűn írnak bele, de mégsem válik egy csoportosulás szócsövévé. Nagy előnye, hogy mindig aktuális is tud lenni. Franciaországban ez a folyóirat évtizedek hosszú során át állott fenn, még a második világháború előtt is megjelent. Ambrus, Párizsból való hazatérte után is kitűnően fel tudta használni ezt a folyóiratot arra, hogy információit a francia irodalmi és közéletről szinten tartsa. Előfizetője volt mindvégig és könyvtárában meg is őrizte az évfolyamait. Idehaza egy hasonló jellegű folyóirat fenntartása — főként kellő anyagi támogatás hiányában — csak egy évig sikerült. De így is jelentős eredmény volt az Űj Magyar Szemle fenntartása, mert benne sok tehetség jutott szóhoz. Az Űj Magyar Szemlében jelent meg Ambrus műfordítói tevékenységének egyik legismertebb darabja, Flaubert Bovarynéjé,nsbk fordítása is. A századforduló körüli években a magyar irodalom a politika hatására kettészakadt. Az irodalmi jobb- és baloldal egyaránt létrehozzák a maguk sajtóorgánumait. Ambrust mindkét tábor szeretné maga mellé állítani. 0 azonban őszintén és lelkiismeretesen megvallja, hogy egyiknek a programmjával sem ért egészen egyet. A miért ? kérdésében inkább baloldalinak lehet őt tekinteni, de a radikalizmus útját nem vállalta. Az írói függetlenségre éppen ettől az időtől kezdve egyre erősebben hat mindkét oldal nyomása. A két tábor ismételten tett kísérletet rá, hogy őt egészen magának nyerje meg, de Ambrus nem állt kötélnek. Ez visszahatott sorsára is, mert mindkét tábor lassan visszahúzódott tőle és nem kolportálta műveit. De azért gondjai nem voltak így sem. A Révai kiadócég, bár számára kedvezőtlen feltételekkel, 1906-tól sorozatban kiadta összes műveit. Ezek, több év alatt összesen 16 kötetben jelentek meg. Aranyozott bordó vagy világoskék 530