AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

Filosofiára nints szüksége az Asszony-embernek. . ."

93 Rendkívül érdekes az a fejezet, amit külön a tanulásnak és a könyvek olvasásának szentel. Jó érzékkel mutat rá, hogy „...annak meg-tudásában áll a mesterség, hogy mit kellessék olvasni, . . . olly sok könyvek között, mellyek megszűnés nélkül világosságra jőnek, valójában nehéz az azokban való választás." A könyvolvasásban négy fokozat követését tanácsolja: először az erkölcs és a szív megjobbítását célzó műveket kell olvasni, ezután következzenek azok a művek „a'mellyek a ti állapototok felől tanítanak. Mert iszonyú hiba a maga kötelességének és állapottyának nem ismerete." Ezután következzék a világ megismerése és a históriák olvasása. Itt elsősorban La Bruyére, La Rochefoucault és Bossuet műveit ajánlja. Végül olvassák az ,,idő töltésre való könyvek"-et, amelyek közül a Don Quijote-t és Fénelon Télémague-jébt emeli ki, mint legjobbakat. „Az is jó, hogy a jobb Vers-szerzőket olvassátok, a Vers-író Mesterség az elmét frissíti, a képzelődést éleszti. . .", de ugyanakkor óva int „a hamis színtől" is, mert a „Versek meg-tsalnak" . .. Szükségesek még az olvasásra a különféle Journale-ok, „ne hogy azon dolgok felől, mellyekről a Társaságokban beszéllenek, az ember tudatlan légyen".

94 Végül óva int a tiltott könyvek olvasásától. Hosszasabban időztünk e mű ismertetésénél, mivel Üjfalvy Krisztinát is igen érdekelték a nevelés, s ezen belül a lányok nevelésének kérdései. Saját leányát igen gondosan nevelte s hogy ez mennyire tudatos volt nála, azt a Molnár Borbálával folytatott levelezése is bizonyítja. „A leányok tudatlanságának az anyák az okai" — írja barátnőjének, de rögtön ki is egészíti: az anyák tudatlanságának létrehozói a férfiak, „akik még eleinte az asszonyt nem egyébre csak szerelmek s házi rabatáságok folytatására ítélték, és setétségre kárhoztatták azokat az elméket, malyeknek kimí ve lésektől függ mind a férfiak társas boldogságok, mind pedig az egész Emberi Nemzet legépületesebb gyermeki időben való jól formálása".

95 Az ország dolgaival foglalkozó férfiak „az Ország törvényeinek némely haszontalan cikkelyei költséges disputálása mellett okoskodnának egy olyan leány nevelő módról, mely által minden hívséges szeretőt boldogító feleséget s jó anyát nyerhetnének. . ,"

96 Molnár Borbála is megerősíti válaszában, hogy „...felette szükséges volna egy okos asszony-nevelő módot felállítani."

97 E műfajból még egy hazai szerző műve is megvolt Üjfalvy Krisztina könyvtárában: baji Patay Sámuel birtokos nemes fiának szóló intelmei.

98 Ide sorolhatjuk Kónyi János fordításában XIV. Kelemen pápának, ama nagy emlékezetű Oanganellinek levelei-t (Buda, 1783.), amelyekből számos morális tanácson, példán keresztül kirajzolódik az a vallásos életideál, amely már kárhoztatja a képmutató vallásosságot. (Emlékezetes, hogy XIV. Kelemen oszlatta fel a jezsuita rendet.) 93. Uo. 118.1. 94. Az idézetek a fenti mű 119—123. lapjairól valók. 95. Üjfalvy Krisztina levele Molnár Borbálához, Mezőcsávás, 1796. okt. 28. Barátsági vetélkedés... 30. 1. 96. Uo. 31. 1. 97. Uo. 95. 1. 98. Egy jó atyának fiait oktató tanítása. Lipsia, 1788. 471