AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós világ. III. Kollár Ádám, Tersztyánszky Dániel és a magyarországi tudóstársaság ügye (1763-1776)

mivel 1773 elején már felmerült az anyagiak kérdése.

47 Ekkor azonban akadhatott olyan mecénás, aki Tersztyánszky mellé állt. A folyóiratban azonban a rovatok száma egyre inkább csökken, végül háromban állapodik meg, s szinte kizárólag Magyarország történelmi és természeti ismertetésével foglalkoznak az egyes cikkek, többnyire folytatásos sorozatokban. Az ismeretterjesztő jelleg helyett pedig szinte kizárólagossá válik a tudományos igény. A szakmai közönség nagyra értékelte Tersztyánszky folyóiratát az 1770-es évek végén. Különösen a történeti témák, természeti leírások monografikus kísérletei, ma is komoly forrásértéket képviselnek. Lényeges volna, hogy a kutatás tisztázza a szerzők kilétét, mert csak a monogrammok helyes feloldása után lehetne véglegesen tisztázni azt, hogy Tersztyánszky szerepe a szerkesztés során mi volt: változtatott-e a szövegeken, miért nem közölt le egyes cikkeket, amelyeket megkapott stb.

48 Mi most csak az vizsgáljuk a rendelkezésünkre álló adatok alapján, hogy Kollár Ádámnak volt-e szerepe a folyóirat létrehozásában és kiadásában, továbbá a folyóirat mögött álló társaság irányításában. Kollár kétségtelenül a lap munkatársai közé tartozott. A névtelenül, vagy csak kezdőbetűkkel jelzett szerzők azonosítása nem mindig könnyű feladat. Bizonyos történeti témákat pedig Kollárhoz hasonlóan ítéltek meg mások is. Néhány konkrét adat mégis van. Benczúr József 1771 decemberében Kollárhoz írt levele szerint ezentúl csak úgy küld cikket Tersztyánszkynak, ha Kollár megígéri, hogy elolvassa és kijavítja a tévedéseket.

49 Kollár 1783-ban maga hivatkozott arra, hogy 1773-ban az Anzeigen-ben fejtette ki nézetét a Thunemann és Schlözer közti vitában.

50 Mindössze ennyi adattal rendelkezünk Kollár Ádám Anzeigen-beli működéséről. Az Anzeigen írótársainak magánlevelezésében sem találtunk mást. Pedig közülük többen közeli jó barátai vagy tisztelői Kollárnak! És Kollár egyéb tevékenységéről tudósítják egymást. Csóka is csak ezen adatokat tudta felvonultatni Kollár és az Anzeigen kapcsolatáról. A fentebb már idézett (és részben cáfolt) Kollár—Tersztyánszky viszony, és ezen adatok alapján mégis azt a következtetést vonta le, hogy ,,a hazafias célt szolgáló Anzeigen létesítésének és tulajdonképpeni irányításának érde41. Vö. Anzeigen, 1772. Vorrede. (1773 elején íródott!) 48. Toldy Ferenc kizárta annak lehetőségét, hogy az 1770-ben Mária Teréziához benyújtott Academia Augusta-tervezet szerzője Tersztyánszky Dániel. Erve, hogy az Anzeigen és Tersztyánszky stílusa nagyon különbözik egymástól. A szerzőség kérdése ezen az alapon azért nem dönthető el, mert nem ismerjük, hogy Tersztyánszky az Anzeigen szerkesztésekor melyik cikkhez és mennyiben nyúlt hozzá, illetve egyetlen olyan cikket sem említ fel eddig a szakirodalom, amelyiknek a szerzője Tersztyánszky. (Toldy Ferenc: Az akadémiai eszme Magyarországon Bessenyei előtt. Akadémiai felolvasás. = Toldy Ferenc összegyűjtött munkái, VII. Budapest 1873. 369 — 392. és Újabb adalékok a régi magyar irodalom történetéhez. Pest 1781. 88 — 124. Az utóbbi helyen szövegközléssel.) — Fináczy Ernő szerint a szerző Tersztyánszky Dániel (Századok, 1904, 369 — 372.). Fináczy érveit Csóka „cáfolja" — szerintünk nem meggyőzően. (Mária Terézia . . . [36. sz. jegyzet} 103-105.) 49. Csóka, Mária Terézia . . . (36. sz. jegyzet), 102. 50. Uo Kollár cikke: Anzeigen, 1773. 291. (v. K. monogrammal.) 430