AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Galli Katalin-Pavercsik Ilona: Fejezetek a kassai könyvnyomtatás történetéből

kedésükről híres és hírhedt viták érthetővé válnak számunkra, ha meggondoljuk, hogy mindkét oldalon nagy volt a tét: a jezsuiták, alighogy megvetették a lábukat az adott területen, minden eszközzel egy erős protestáns vármegyei nemességgel rendelkező vidék rekatolizálásat akarták megvalósítani, a protestánsok pedig elkeseredetten védekeztek. A katolikus főpapság már 1647-ben nyíltan kijelentette, hogy nem fog a protestáns vallásszabadságot biztosító törvénynek engedelmeskedni.

11 Jó példa az erőszakoskodásra, törvénytelenségre Báthori Zsófia esete, amely az északkeleti országrészben igen nagy indulatokat kavart fel. II. Rákóczi György özvegye ugyanis áttérése (1661) után megvonta a sárospataki kálvinista egyháztól és a kollégiumtól a Lórántffy Zsuzsanna által végrendeleti úton is megszabott, törvényesen járó jövedelmeket. Tettében a protestánsok a templomok, iskolák, ill. azok jövedelmeinek erőszakos lefoglalását látták, amelynek büntetése az 1647. évi 14. te. szerint minden alkalommal 600 Ft volt, s a vármegye rótta ki az elkövetőre. Zemplén vármegye már 1664-ben, majd sorra a többi északkeleti vármegye is elmarasztalta Báthori Zsófiát, de az ítéletet végrehajtani nem lehetett: Lipót császár oltalomlevéllel védte a fejedelemasszonyt, a felső-magyarországi főkapitánynak pedig egyenesen feladata volt fegyveres erővel megakadályozni a vármegyék végrehajtási kísérletét.

12 De sorolhatnánk még a kisebb jelentőségű hasonló eseteket: Wesselényi Ferenc nádor 1663-ban megparancsolta a körmöcbányai városi tanácsnak, hogy Christian Seelmann lutheránus papot a katolikus vallás elleni izgató beszédei miatt űzze el állásából.

13 Johann Bayer besztercebányai papot szintén a jezsuiták elleni kifakadása miatt bocsátották el.

14 A besztercebányai kamaránál elhelyezett Thurzó-alapítványt, amellyel a lőcsei városi tanács iskolai célokra rendelkezett, az ottani jezsuiták foglalták le stb.

15 A kassai jezsuiták hitvitáik során három városban, a környező protestantizmus három jelentős centrumában találtak igazán kemény ellenfelekre: saját városukban, Kassán, a már említett Sárospatakon, s azonkívül az evangélikus egyház és iskolaügy legjobbjait felvonultató Eperjesen. Kassán legnevesebb protestáns ellenfelük a műveinek nagy számával, a hitvitákra történt gyors reagálásával nagy tekintélyt szerzett kálvinista prédikátor, Czeglédi István: Sámbár állítása szerint {Orvosló ispitály 1664) senki nála ,,dühödtebbül nem morgolódott" a „Loyola Szent Ignatzius fiai" ellen.

16 Az 1660-as évek második felében a sárospataki professzor Pósaházi Jánosra illik inkább ez a megállapítás, mint Czeglédire: Pósaházi és Sámbár, ill. 11. Toldy István: A jezsuiták Magyarországon és egyebütt. Bp. 1873. 363. p. 12. Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése 1664 — 1671. 1-2. kötet. Bp. 1876. 1. köt. 64-67., 124. p. 13. Hlatky József: A körmöcbányai első vagyis városi protestáns gimnázium története a XVI. és XVII. században. = Hlatky József — Schroder Károly: A körmöcbányai középiskola története a XVI. századtól a jelen korig. Bp. 1895. 40. p. 14. Rosenauer Károly: A besztercebányai Ágostai hitvallású ev. gymnasium története. Besztercebánya 1876. 61. p. 15. Hain Gáspár Lőcsei Krónikája. A Szepesmegyei Történelmi Társulat megbízásából kiadták: Bal Jeromos, Förster Jenő és Kaufmann Aurél. Lőcse 1910—1913. 287., 297., 312., 346. p. 16. Horváth i. m. 68. p. 356