AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Galli Katalin-Pavercsik Ilona: Fejezetek a kassai könyvnyomtatás történetéből

növényi motívumokkal díszített könyvtábla. A felszerelés egésze színvonalasnak és mennyiségileg kielégítőnek mondható. Dániel Schultz Kassán a korábbitól eltérő szellemi környezetben működhetett. Noha mindkét város az egymáshoz szorosan kötődő kelet-magyarországi öt szabad királyi város közé tartozott, kulturális életük a földrajzi közelség ellenére más-más jellegű volt. Lőcse javarészt német lakosságú, latin—német nyelvű kultúrával, a többi felvidéki németlakta és a sziléziai városokhoz fűződő élénk kapcsolatokkal. Kassát is német polgárok alapították, de már a 16. században jelentősen megnövekedett magyar lakossága a török elől menekülők nagy száma miatt, s földrajzi helyzeténél fogva inkább Kelet-Magyarországgal és Erdéllyel állt szorosabb kapcsolatban. A tárgyalt időszakban Kassa az erdélyi fejedelemséghez csatolt hét magyarországi vármegyének legjelentősebb városa volt. A kassai könyvkiadásban a magyar nyelvű művek már fontos szerepet kaptak (Lőcsén addig egyetlen magyar nyelvű nyomtatvány sem látott napvilágot), ami a kassai könyvkiadás számára szélesebb vevőkört, nagyobb olvasóközönséget jelentett. Kassán az egyházi-szellemi élet legkiemelkedőbb alakja akkor már több, mint egy évtized óta Alvinczi Péter protestáns pap volt. Pázmány Péter ellenfeleként, de méginkább Bethlen Gábor fejedelem híveként igen nagy tekintélyre tett szert; az evangélikus és református dogmák egyeztetője volt, a protestáns felekezetek megbékélését szolgáló irénizmus képviselője.

14 S mint igen termékeny szerző, személye és munkássága meghatározó jelentőségűvé vált a kassai könyvnyomtatás számára: Daniel Schultznak ez a korábbinál szorosabb egyházi kapcsolata egyben nagyobb biztonságot is jelentett. Nemcsak az egyházzal került Schultz szorosabb kapcsolatba, hanem a városi hatóság is — az anyagi támogatás, kedvezmények mellett — szigorúbban ellenőrizte a nyomdászt. Ezt már egy korábbi, 1617-es, még Fest idejében foganatosított nyomtatványelkobzásból megítélhetjük

15 és abból a furcsa esetből is, amely 1626-ban Schultz-cal történt: Schultz az 1627-re szóló kassai magyar nyelvű kalendáriumot a városi tanácsnak ajánlotta, a német nyelvűt viszont Franz Traganer kereskedőnek — ez utóbbi ajánlás miatt a városi tanács őt 100 Ft pénzbüntetéssel sújtotta!

16 A magisztrátus talán Traganer személyének kiemelése miatt érezte sértve magát, hiszen a két hasonló műben a nyomdász egyetlen polgárt (aki ugyan tekintélyes volt, a városi hámor bérlője, maga is a tanács tagja)

17 az egész tanáccsal egy szinten levőnek tekintett! Amikor Schultz 1628-ban az Apotheca sacra. . . 14. Alvincziről a legrészletesebben 1. Imre Sándor: Alvinczi Péter kassai magyar pap élete. Hódmezővásárhely 1898., továbbá: Paikoss Endre: A kassai helvét hitv. egyház megalakulásának története. Sárospatak 1889. 29 — 51. p. 15. Kemény Lajos: Adalék a kassai könyvsajtó történetéhez = Magyar Könyvszemle 1901. 66. p. 16. Kemény Lajos: Kassa XVII. századbeli. . . 231. p. 17. Kerekes György: Nemes Almássy István kassai kereskedő és biró üzleti-, közés családi élete 1573 — 1635. Bp. 1902. 10, 48. p., továbbá ugyanő: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619 — 1629. Kassa 1943. 406. p. Ez utóbbi szerint Schultz a Traganer-ajánláshoz nem kérte előzetesen a városi tanács engedélyét, ezért kapta a magas összegű pénzbüntetést. 312