AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679
császárral. Absolon szerint, amint megkötik a spanyol békét, Bécs is jobban hajlik majd a megegyezésre, bár a Flandriából Strasbourg felé irányított francia hadakról szóló hírek, a „generalis békesség" ellen hatnak. 111 Pomponne-nal folytatott tárgyalásain a magyar megbízott igyekezett a bujdosók fegyverszüneti tárgyalásairól szóló bécsi híreszteléseket cáfolni, s feltárta a kurucmozgalom helyzetét. Telekinek szóló jelentésében azt is megállapítja, hogy bár a császár úgy tűnik, tart a francia királytól, Franciaország is kimerült a hosszú hadakozásban. Szerinte a békekötés csak XIV. Lajostól függ, és igen közel van. Pomponne ugyan biztosította, hogy egy esetleges békekötés ellenére a király továbbra is támogatja a bujdosókat. 112 Végül október 27-én fogadja a király Absolont. ,,Magát igen kegyelmesen deklarálta" s közölte, a magyarok kéréseire majd Béthune ad választ, számára teljhatalmat biztosított a magyar ügyben. 113 Szeptember 17-én ratifikálták a holland békét, majd két nappal később megkötötték a békeszerződést Spanyolországgal. Szeptember 29-én közli XIV. Lajos Béthune-nel, a porosz és magyar vállalkozásra együttesen évi 100 ezer tallért tud áldozni. Miután a porosz ügy amúgyis lezárult, hozzájárul, hogy az egész összeget Magyarországon használják fel. Oly módon, hogy még a császárral való békekötés esetén is maradjon ebben az országban egy titkos osztrákellenes párt. 114 A visszavonulóban levő francia diplomácia számára a Thököly és a bécsi udvar között kezdett fegyverszüneti tárgyalások 1678 őszén újabb kiváló alkalmat szolgáltatnak. 115 Bár kizárólag fegyverszünetről van szó, arról is a későbbiekben, hiszen most még csak a feltételek ismertetésénél tartanak 116 , a varsói szerződés alapján ezeket a francia udvar akár szerződésszegésnek is tekintheti. Ehhez csak további erősítésül szolgál a november 1-i, barsszentkereszti vereség híre, illetve, hogy Thököly a vesztes csata után megköti a fegyverszünetet. A december végén Varsóban tartózkodó Absolonnak Béthune a szemére veti, hogy a magyarok ,,ő felsége híre és tanácsa nélkül kötöttek fegyverszünetet." Éppen ezért a király által ígért segélyeket, illetve a kedvező választ a bujdosók kéréseire csak akkor adhatja meg, ha meggyőződött, hogy a magyar nemzet ,,in tractatu megmaradott és hogy azon communitas egy corpusba vagyon, kivel ő nagysága tractált." Hiszen a bujdosók a maguk nevében kötötték meg a fegyverszünetet, végeredményben Teleki és Erdély részvétele nélkül. Ezért olyan hangsúlyos az ,,egy corpus" míg a kötelezettségekre figyelmeztet az ,,in tractatu" kitétel. A francia követ igen sajnálatosnak tartja, hogy Thököly és Teleki nem értesítette Bohamot a fegyverszüneti tárgyalásokról. így ugyanis a magyar hadak visszavonulása Eperjes alól, anélkül, hogy megkísérelték volna az ostromot, rendkívül sokat ártott ügyüknek a francia udvarban. 111. SZ:AD/X. - In:TT/1883p. 14-16. 112. SZ:AD/XI - In: TT/1883 p. 16-18. 113. SZ:AD/XII - In: TT/1883 p. 18-19. 114. HH p. 336. 115. DF:BLp. 87. 116. DF:BLp. 90-91. 304
