AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

assecuratiót kér, mivel március 14-re tervezte eredetileg indulását. Ez azonban halasztást szenved, majd április elején újabb, a Béldiről szóló vakhír alapján Apafi ismét otthonmarasztotta Telekit. Pár nap múlva azonban az aggályok elültek. Teleki április 18-án bejelenti az erdélyi rendeknek a hadak közé való kimenetelét.

88 Ekkorra azonban már a bujdosók igen türelmetlenül várják, Thököly április 26-án írja, hogy a katonák nagy része „akármit mondjon az ember, csakugyan nem hiheti Kd kijövetelit, mondván sokan, bárcsak pünkösdre lenne. . .igyekezvén eddig is hitetni vélek, már Kd útban van, és az követek is útban tanálják, annál inkább tartózkodjak meg, ha kinek eloszlásra való kedve volna is, az várna, hogy míg már azon követség meg tér hozzájok, senkit közüllük nem is félthetni. Kegyelmed Uram azért cselekedjék Zákány uramók visszabocsátásában az maga bölcs itileti szerint, hadd jöhetnének meg in tempore, és mi is adhatnók meg Kegyelmednek rendes böcsületit."

89 Absolon április végén azt írja Lengyelországból, hogy ugyan a pénzt már elindították a franciák, de egyébként egész Lengyelországban eléggé magyarellenes hangulat uralkodik. Elsősorban a királyra nehezedik nagy nyomás, még a lutheránus dán király is Ausztria oldalán állva fenyegeti Sobieskit. A hadak fizetésével kapcsolatban is vannak vitái Béthune-nel, aki „fizetni akar a hadaknak számszerint, elkezdvén a fizetést mezőben való számlástul" s Absolon hiába hivatkozik arra, „hogy illendő volna, sőt a resolutió is azt kívánja, hogy fizettetné a termino coniunctionis".

90 Teleki május 16-án értesíti Béthune-t elindulásáról, egyúttal sürgeti az ígért segélyt és hadat. Ekkor küldi Béthune-nek Apafi ratifikációs okmányát is, valamint az Absolonnak szóló megbízó levelet.

91 A fejedelemnek június folyamán írt leveleiben Teleki panaszkodik a francia tisztek fösvénységére, s egyúttal tudósít útirányáról is. Apafi egy válaszában csodálkozással írja, az a hír terjed, hogy Teleki az ő akarata ellenére ment volna a bujdosók közé, holott ő maga is csatlakozni készül.

92 Teleki július 1-én megírja, a bujdosók felégették Szendrő városát, válaszul az ottani őrség akcióira.

93 Ezután Torna vára következik, amelyet Semsei Pál vérontás nélkül átad, majd Szendrő alól eljőve, Putnokot kezdik ostromolni, ennek őrsége egy idő után a kuruc hadakhoz csatlakozik. A fizetetlenség azonban a sikerek ellenére is probléma marad, a franciák nem sietnek az ígért segélyek elküldésével. Július 14-én Teleki arról panaszkodik, lia a hadak nem oszlanának oly nagy mértékben a pénz elmaradása miatt, Kassa vagy Tokaj ellen menne, így azonban lehetetlen.

94 88. Teleki Mihály levelezése I—VIII. Szerk. Gergely Samu. Budapest 1906-1926. (Továbbiakban: TML) t. VIII. p. XVIII-XIX. 89. TML t. VIII. nr. 150. p. 174. 90. TML t. VIII. nr. 154. p. 179 — 186. és Szilágyi Sándor: Absolon Dániel külföldi követségei. (Továbbiakban: SZ:AD) In: Történelmi Tár 1883. VI. - In: TT/1883 p. 4-5. 91. TML t. VIII. nr. 161. p. 194-195. 92. TML t. VIII. nr. 181. p. 219. 93. TML t. VIII. nr. 182. p. 219-220. 94. TML t. VIII. nr. 188. p. 223. 297