AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vásárhelyi Judit: Egy jezsuita-ellenes vitairat és magyar fordítója

Egy jezsuita-ellenes vitairat és magyar fordítója VÁSÁRHELYI JUDIT 1610. február 17-én Makai Máté nagyszombati iskolamester, majd 1611. február 22-én Rátkai György nagyszombati lelkész Visartus Donatus Fides Jesu et Jesuitarum c. művével kapcsolatban keresték meg levelükkel Molnár Albertet. Makai Máté megírta, hogy e mű egy Magyarországon fellelt példányát kiküldték a Heidelbergben tanuló Pécseli Király Imrének, Samarjai Jánosnak és Kanizsai Pálfi Jánosnak, és tőlük kérték újrakibocsátását. Azért ítélték Magyarországon különösen fontosnak e jezsuitaellenes munkát, mert benne olyan eszközt láttak, amelynek segítségével sikeresen védekezhettek a lelkipásztorok, sőt a közepesen képzettek is a pápisták zaklatásai ellen.

1 Makai Máté levele után Rátkai György nagyszombati lelkész viszont már arra kérte Molnár Albertet, hogy fordítsa magyarra ezt a sokak számára épületes és az „igazság megismerése" szempontjából felettébb hasznos könyvet, amelynek új kiadását Asztalos Andrásnál látta.

2 Ez az oly népszerű polemikus irat először 1573-ban jelent meg Christlingenben, Fides Jesu et Jesuitarum per Donatum Gotuisum Trivoniensem s. theologiae lector

em címen,

3 Joannes Marbach strassburgi teológiaprofesszor előszavával. Címzettjei: Fülöp Lajos és János pfalzi grófok voltak. A mű szerzője rejtélyesen, álnéven szerepeltette magát, Marbach szerint szerénységből. A következő, 1578-as hely nélküli kiadás a szerzőt Donatus Wisartus Trivonensisként tüntette fel.

4 Megjelent továbbá e vitairat a Doctrinae Jesuitarum praecipua capita című, Rochelle-ben 1580-ban, 1584-ben, majd 1589-ben mind bővebb formában kibocsátott jezsuita-ellenes szöveggyűjtemény részeként is,

5 az első, 1573-as kiadás szerzőmegjelölésének megismétlésével. 1581-ben Georgius Nigrinus Strassburgban németre fordította.

6 1. Szenczi Molnár Albert Naplója, levelezése és irományai. Kiadta: Dézsi Lajos. Bp. 1898. 337. 2. Uo. 366 — 367. Bán Imre a XVII. század első felének legtöbbet forgatott polemikus iratának tartotta a Fides-t. — Apáczai Csere János. Budapest 1958. 65. 3. Karl Goedecke: Orundriss zur Geschichte der deutschen Dichtung aus den Quellen. Zweiter Band. Das Reformationszeitalter. Dresden 1886. 493 — 494. 4. Budapest, Egyetemi Könyvtár, a 08537 jelzeten. 5. 1580: OSZK, az Ant. 5406 jelzeten; 1584: OSZK, az Ant. 5407/1 jelzeten. 6. L. a 3. jegyzetet! 253