AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Vajda Erik: Gondolatok az országos központi szolgáltatások távlati fejlesztési tervéhez (kb. 1990-ig)

A szolgáltatások célja — mint minden nemzeti bibliográfiai szolgáltatásé — voltaképpen a tájékoztatás, nevezetesen — az olvasók, felhasználók „szakmai" tájékoztatása, vagyis a magyar termés tárgy köri, személyi és intézményi szempontból való, folyamatos és retrospektív hozzáférhetővé tétele; — a könyvtárak tájékoztatása bizonyos munkafolyamatok lehetővé tétele, illetve egyszerűsítése céljából (állománygyarapítás, katalogizálás, referensz, írásbeli tájékoztatás, dokumentációs szolgáltatások); — nemzetközi célú tájékoztatás. Különösen az audiovizuális dokumentumok, de olyan, eddig nem említett, szűkebb értelemben időszaki kiadványnak vagy kisnyomtatványnak minősíthető dokumentumok esetében is, mint amilyenek pl. a kutatási jelentések, a szabadalmi és egyéb iparjogvédelmi dokumentumok, a szabványok és más normatív dokumentumok, a különböző szintű és jellegű disszertációk stb., az OSZK-nak arra kellene törekednie, hogy együttműködjön az e tekintetben de facto nemzeti bibliográfiai, illetve központi katalogizálási funkciót ellátó, vagy ilyen funkciók ellátására törekvő könyvtári, tájékoztatási és ezeken kívüli rendszerekkel és intézményekkel (OTH, MSZH, MTA, egyetemek, OMIKK stb.), illetve legalább metodikailag, esetleg a formátumok közös elemei és — párhuzamos feldolgozás esetén — a közös források tekintetében koordinálja ezeket a központi szolgáltatásokat, ideértve ezek számítógépesítését is. Jelenleg az OSZK gyakorlatilag ezekről alig vesz tudomást, azoknak pedig, akik ilyen rendszereket építenek ki, vagy éppenséggel üzemeltetnek, gyakran fogalmuk sincs arról, hogy az OSZK-nak (legalábbis metodikai és koordinációs tekintetben) bizonyos illetékessége van ezek ügyében. A cikkek feldolgozásával — alább — külön is foglalkozunk. A hungarika feldolgozás számítógépesítésére és az e területen folytatandó együttműködésre jórészt ugyanazok a megállapítások vonatkoznak, amelyeket a fentiekben a speciális dokumentumokról tettünk. Minden a gyakorlati igényektől függ. 3.2. Cikkek feldolgozása . A magyar időszaki kiadványokban megjelenő cikkek feldolgozásának és e feldolgozás számítógépesítésének kérdéseit igen nehéz különválasztani. A jelenlegi, részben decentralizált feldolgozás, egyes munkamegosztási és tájékoztatási előnyei mellett, hátrányok sokaságával jár: szétrombolta az információkeresésre szolgáló egységes bázist, metodikai eltérésekre vezetett és jelenleg nem is használja ki saját lehetséges fő előnyét, az egységes, egyszeri feldolgozásra alapozott sokcélú szolgáltatás lehetőségét. Az esetleges gépesítés e nehézségek és hibák feloldásához hozzájárulhat. Űgy látszik ui., hogy mind a párhuzamosságok felszámolása, mind a konvenciók és gyűjtőköri szabályok szerinti teljesség szavatolása, mind a visszakereshetőség szempontjából teljes értékű megoldás csak az egységes rendszerbe szervezett és számítógépesített folyóiratcikk-feldolgozás révén lehetséges. Ez nem szükségképpen jelent ismételt centralizálást, csupán anynyit, hogy a feldolgozás eredményeit (decentralizáltan vagy centralizáltan, feldolgozáskor vagy utólag) géppel olvasható formában rögzíteni kellene, és az így létrejövő fájlokat egységes adatbázisba (is) kellene integrálni. 245