AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Vajda Erik: Gondolatok az országos központi szolgáltatások távlati fejlesztési tervéhez (kb. 1990-ig)

hagyományos funkciók ellátását is, ha a katalogizálási központként is működő KC adatbázisának alapjául nem az egyes könyvtárak bejelentéseiben foglalt leírások, hanem egyéb, hiteles forrásból merített leírások szolgálnának. Hosszú időn keresztül úgy képzeltük el, hogy az egyetemes bibliográfiai számbavétel, illetve a nemzetközi MARC-hálózat keretein belül mód lesz arra, hogy cserébe (?) az MNB mágnesszalagjaiért megkaphassuk a leglényegesebb országok nemzeti bibliográfiáinak géppel olvasható, mágnesszalagos változatát, am: lehetővé teszi, hogy valamely könyv magyarországi beszerzése (sőt, az erre irányuló szándék) esetén hiteles rekord készülhessen erről a könyvről, és a későbbiekben minden lelőhely-bejelentés e rekordot bővítené. Úgy vélem azonban, hogy ez az elképzelés még akkor is vitatható, ha a külföldi nemzeti bibliográfiák mágnesszalagjainak beszerzése nagy anyagi áldozatok nélkül megvalósítható lenne. A fő nehézséget ugyanis az országba beérkező könyvek bibliográfiai rekordjainak keresése, azonosítása jelentené a külföldi nemzeti bibliográfiák mágnesszalagjaiban. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti bibliográfiák mágnesszalagjainak formájában „importált" leírások (tételek, rekcrdok) száma sokszorosan felülmúlná az országban valóban szükséges (tehát a beszerzett és bejelentett külföldi könyvekre kiterjedő) tételmennyiseget. Emellett a folyamatosan beérkező bibliográfiai mágnesszalagok — hacsak az OSZK nem végez további számítógépes feldolgozási munkát (kumuláció, invertált fájlok létrehozása stb.) — „időben elválnak" a bejelentestei, vagyis igen nagy terjedelmű adatbázist kell a mindenkori azonosító adabok (szerencsés esetben ISBN, egyéb esetekben „hagyományos azonosítók") szerint, rekordonként átvizsgálni, hogy a rendszer „átvegye" a megfelelő rekordot és a további bejelentéseket már ennek alapján regisztrálja, illetve az első vagy további bejelentőknek szolgáltassa a hiteles tételt. Valószínű, hogy egy-egy hiteles tétel megállapításának, szolgáltatásának és a KG szárixtógépes adatbázisába való átvételének költségei olyan nagyok lennének, hogy ez az út járhatatlanná válik. A technika fejlődése időközben kedvezőbb lehetőségeket nyitott meg. Ha a KC célj lira valóban a nemzeti bibliográfiai adatbázisokból kívánjuk beszerezni a hiteles tételeket (amelyek a katalogizálási szabályok országonkénti eltérései miatt — a besorolási adatokat illetően — még időnként korrekcióra szorulnának), akkor sokkal gazdaságosabbnak és célszerűbbnek látszik on-line kapcsolatba lépni olyan adatbázis-kezelő és terjesztő rendszerekkel (vagy rendszerrel), amely (vagy amelyek) kezeli(k) a megfelelő nemzeti bibliográfiák adatbázisát. Ezek az adatbáziskezelő és terjesztő rendszerek eleve invertált fájlokat tartalmazó adatbázisokkal dolgoznak, ezért a mindenkori azonosító adatok alapján végzett keresés viszonylag gyors és könnyű munka, az adatok pedig minden további nélkül „áthozhatok", ha az ebből adódó formátum-problémákat az adatok fogadásakor végzett (vagy végezhető) automatikus adatrögzítésnél megfelelően meg lehet oldani. A fejlesztést nézetem szerint ebbe az irányba kell terelni. A harmadik lehetséges megoldás (amelynek bizonyos elemei azonban eleve kiegészítik a második és javasolt megoldást) az, ha a KC állományát a lényegesebb bejelentő könyvtárak, illetve az OSZK saját katalogizáló, illetve ellenőrző munkájára felépítve teremtik meg, elvben olyan rendszerben, mint 16* 243