AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Vajda Erik: Gondolatok az országos központi szolgáltatások távlati fejlesztési tervéhez (kb. 1990-ig)

vetelményei is vannak, az alábbiakban — az általános fejlesztési követelmények mellett — elsősorban a katalogizálási központként ellátandó központi funkcióról szólok. 2.1. Időszaki kiadványok központi katalógusa Mindkét fent említett funkció ellátásának lényeges fejlesztési követelménye, de egyben természetes racionalizálási útja is, hogy az időszaki kiadványok központi katalógusa (amelyet a továbbiakban — éppen a kettős funkció miatt — nemzeti időszaki kiadvány-adatbázisnak; NIKA nevezek), olyan bibliográfiai leírásokat (tételeket) tartalmazzon, amelyek hitelesek, a bibliográfiai leírás és besorolás követelményei szerint teljesek és nyomon követik az időszaki kiadványban (adataiban) bekövetkező változásokat. Szorosan ide tartozik még az is, hogy a NIKA adatainak sokrétűen, tehát a legfontosabb azonosító elemek (ISSN, cím, közreadó, ország, tárgyköri csoport, lelőhely) felől hozzáférhetőnek (kezelhetőnek) kell lennie. Ugyanehhez a követelmény csoport hoz tartozik, hogy a NIKA mindenkori, naprakész állapotában legyen hozzáférhető a közporiti szolgáltatást igénylőknek, tehát nemcsak kiadványként, hanem „lekérdezés" alapján is. A fentiekből következően nyilvánvaló, hogy a NIKA, mint adatbázis gépesítendő, pontosabban adataiból on-line és off-line módon hozzáférhető számítógépes adatbázist kell létrehozni. A fejlesztés során figyelembe kell venni a külföldön létező hasonló rendszerek szoftverjét, másrészt kapcsolatba kellene lépni azokkal a hazai könyvtárakkal, amelyek már konkrét lépéseket tettek időszaki kiadvány-nyilvántartásaik gépesítésére (pl. OMIKK). A másik követelmény/következmény az, hogy a NIKA adatbázisát nem hazai „katalogizáló" munka eredményeként kell létrehozni (sem decentralizáltan, sem centralizáltan), hanem valamely létező nemzetközi (külföldi) időszaki kiadvány-adatbázis hitelesnek tekinthető leírásait kell alapként elfogadni, szükség szerint módosítva és kiegészítve az adott adatbázis rekordjait. A nemzetközi, illetve külföldi rendszerekből átvett rekordok mindenképpen kiegészítendők (legalább a lelőhely adatokkal, de kívánatosan magyar címfordítással és tárgyköri osztályozási adatokkal is). Az utóbbiakra a 3. fejezetben még visszatérek. A teljesség érdekében a NIKA adatbázisát és szolgáltatásait úgy kell megszervezni, hogy a könyvtárak bejelentéseiket nyomtatott, vagy gépi jegyzék alapján, a nekik járó időszaki kiadványok túlnyomó többségét illstően, egyszerűen a rendszerben már tárolt rekord valamely azonosító adatának (ISSN, vagy ennek híján az azonosító adatok megállapítandó köre, esetleg „ujjlenyomatkód") közlésével tehessék meg, és csak kivételes esetekben kényszerüljenek — egyszerűsített — leírás közlésére. A teljesség érdekében — jóllehet az mindenképpen csak részhalmazt jelenthet — meggondolható lenne a PKHI—Kultúra útján előfizetett időszaki kiadványok lelőhelyenkénti adatainak eleve adott bevitele a rendszerbe, amely esetben ezeket az adatokat a könyvtáraknak csak a cserébe vagy ajándékba érkező kiadványok azonosító adataival kellene kiegészíteniük, A nyilvántartás naprakésszé tétele érdekében célszerű lenne, ha a mindenkori alapul szolgáló külföldi, illetve nemzetközi adatbázis (ok) válto240