AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Kováts Zoltán: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásainak szerepe és jelentősége a szakkönyvtárak tevékenységében

Az Országos Széchényi Könyvtár ennek a periódusnak a kezdetén arra való hivatkozással ragaszkodott a nemzetközi kapcsolatok közvetítésének fenntartásához, hogy e nélkül nem tudja fenntartani a nemzetközi kapcsolatok egyébként szükséges áttekintését és ellenőrzését. Rövidesen kiderült azonban, hogy a közvetlen nemzetközi cserekapcsolatokra csak a legnagyobb forgalmat lebonyolító néhány hazai nagykönyvtár tart igényt, a többiek változatlanul fenn kívánják tartani az Országos Széchényi Könyvtár közvetítő szerepét a nemzetközi kapcsolatok használatában. Kiderült az is, hogy az önálló külföldi kölcsönzést folytató szakkönyvtárak tevékenysége az erről vezetett nyilvántartások alapján kielégítően áttekinthető, azon kívül pedig jelentősen tehermentesítik a Nemzeti Könyvtár Könyvtárközi Kölcsönzési Osztályának munkáját. Hasonlóképpen nagyjelentőségű és előnyös változást jelentett a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés szabályai között az elmúlt időkhöz képest az a szolgáltatás amit a Széchényi Könyvtár a kisebb összegű devizás számlák konvertálása terén vállalt magára. Ez a központi szolgáltatás leginkább a reprográfiai igények teljesítését könnyítette meg olyan esetekben, amikor nem lehetett előre váltott coupon-nal fizetni, vagy pedig a külföldi partner a reprográfiai küldeményhez számlát is mellékelt. További áldásos következménye volt a decentralizáló és egyszerűsítő intézkedéseknek a kölcsönzések és reprográfiai beszerzések átfutási idejének drasztikus lerövidülése. A belföldi könyvtárközi kölcsönzés meggyorsítása szempontjából legnagyobb jelentőségű a Nemzeti Könyvtár központi katalógusainak telexen vagy telefonon való lekérdezhetősége és a külföldi folyóiratok lelőhelyének közlése. Ez teszi lehetővé a kérésnek a hosszadalmas köröztetés helyett közvetlenül a lelőhelyre való irányítását. Végezetül néhány alapvető elvi szempontot szeretnék javasolni a Nemzeti Könyvtárnak a központi szolgáltatások átszervezésére irányuló törekvéséhez. A legelső, hogy a jelenlegi körülmények között a hagyományos adminisztratív intézkedéseknek vajmi kevés a foganatja. Ugyanis nemcsak a szakkönyvtárakban, hanem az egész magyar közéletben alapvetően csökkent a hivatalos adminisztratív intézkedések tisztelete, annál is inkább, mivel megtartásukat semmiféle szankció nem biztosítja. Sokkal inkább hat a jelenlegi magyar közéletben az érdekeltség érve, amely feltételezi az önkéntességet, a minőségi munkát és a hatékony és gazdaságos szolgáltatásokat. Ennek megfelelően — véleményem szerint — az Országos Széchényi Könyvtár központi szolgáltatásait a jövőben úgy kell megszervezni, hogy a létesítésükhöz központi alapból céltámogatást kell ugyan kérni, de fenntartásukat a felhasználók által fizetett térítési díjakból kell legalább nagyrészben biztosítani. Ezek a térítési összegek azonban ne legyenek az egyetemi KK munkákhoz hasonlóan hatalmas, egyéb befizetési kötelezettségekkel terhelve, hanem csupán a valóságos ráfordítás költségeit, ezenkívül maximálisan 10% könyvtárfejlesztési járulékot és minimális, kb. 5%-nyi jutalmazási alapot tartalmazzanak. Budapest, 1982. május. Kivonatos közlés. 233