AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Kováts Zoltán: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásainak szerepe és jelentősége a szakkönyvtárak tevékenységében

végzi el és publikálja tudományágak szerint bontva a Műszaki Lapszemlé-k sorozatában. A magyar természettudományos és műszaki kutatások eredményét elkülönítve — a külföld számára — több idegen nyelven is közreadja az Országos Műszaki Információs Központ. A külföldi folyóiratok tartalmától elkülönített magyar anyagot a műszaki tudományos területen magyarul semmiféle kiadvány nem foglalja össze. A társadalomtudományok területén megjelenő magyar folyóiratközleményeket az Országos Széchényi Könyvtár dolgozza fel és jelenteti meg Magyar Nemzeti Bibliográfia. Időszaki Kiadványok Repertóriuma címmel. Ha tehát a felhasználó a nem könyvjellegű kiadványok áttekintésére keres megfelelő segédeszközt, akkor az eddigiek alapján az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár kiadványai biztosítják a legszélesebb körű kitekintést. Előnye ezeknek a kiadványoknak, hogy magyar nyelvű kivonatait közli a fontosabb külföldi folyóirat-közleményeknek. Az előnyöket sajnos hiányosságok is terhelik. Ezek egyike a kivonatok szakmai színvonalának gyengesége, második az átfutási idők nem kielégítő rövidsége, harmadik pedig a dokumentumbázis megengedhetetlen hiányossága, ha fenntartjuk a teljes számbavétel, az információk minél nagyobb halmazának áttekintésére vonatkozó igényünket. Itt ismét a kémia területéről veszem a példát. Amikor a kémia szakterületének nemzetközi szintű referáló lapja, a Chemical Abstracts 14—15 ezer tudományos szintű szakfolyóirat közleményeinek referátumát közli ugyanakkor a hazai országos szintű dokumentációs tevékenységgel legfeljebb 1000 — 1500 kémiai profilú folyóirat áttekintése biztosítható. A hazai dokumentációs tevékenység reménytelenségét jellemezhetjük azzal is, ha figyelembe vesszük a nemzetközi szervezetben dokumentációs tevékenységet folytató szakemberek számát és összehasonlítjuk azt a lehetséges magyar felhasználók létszámával. A Chemical Abstracts évi félmillió referátumát ui. közel 4000 docensi, professzori szintű szakember készíti, ugyanakkor Magyarországon a diplomás vegyészek száma nem sokkal haladja meg a hatezret. (Ez a szám a Magyar Kémikusok Egyesületének az 1970-es évek elején közölt adata.) Mindezeket a körülményeket figyelembe véve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a legdrasztikusabban fel kellene számolnunk a hazai párhuzamos dokumentációs tevékenységet és a szakkönyvtáraknak a bibliográfiai számbavétel iránt támasztott igényeit, vagyis a szakmai világirodalom áttekintését a szakterületi munkamegosztásban működő nemzetközi dokumentációs intézmények kiadványaira kell alapítani. A hazai dokumentációs tevékenységet a hazai kiadványok feldolgozására kell összpontosítani, és ennek termékét kétoldalú szerződésekben biztosított módon a nemzetközi szervezetek részére átadni. Az előbbi körülmények figyelembevételével természetesen teljesen át kell értékelni a Magyar Nemzeti Bibliográfia gépesítésének tíz-tizenöt év előtt megszületett koncepcióját. Ez a koncepció lehet, hogy írásban, egységes formában soha sehol meg nem jelent, de a könyvtáros közvélemény alapján és a hatvanas évek végén megjelent hazai könyvtáros szakirodalomból kielégítő biztonsággal és elég részletesen kielemezhető az, hogy mit 226