AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Zircz Péter: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásai. Helyzetkép és teendők a kilencvenes évekig

meg: a Külföldi magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok címjegyzéke és adattára 1945—1970 (két kötetben), valamint a Magyarországi irodalom idegen nyelven 1945—1968. Az utóbbi folytatása előkészületben van és megkezdődött a külföldön megjelent magyar nyelvű könyvek bibliográfiáinak szerkesztése is: elsőként a csehszlovákiai magyar nyelvű könyvek bibliográfiája jelent meg: — mikrofilmlapokon) a Matica Slovenská lektori közreműködésével). ORSZÁGOS DOKUMENTUMREGISZTRÁCIÓ Általános problémák A különböző funkciójú, nem egyszer egymással legfeljebb csak közvetetten összefüggő regisztrációs rendszerek közös sajátossága, hogy hazai szerepkörükön kívül — eltérő szorossággal — meglevő "vagy alakulófélben levő nemzetközi (világméretű vagy regionális) rendszerekhez, vállalkozásokhoz kapcsolódnak. Két különálló nemzetközi rendszer részeként működik a könyvek azonosító számozását (ISBN, központja: Nyugat-Berlin) és az időszaki kiadványok azonosító számozását (ISSN, központja: Párizs) végző irodánk. Közreműködünk továbbá a világméretű (ISDS, Párizs) és a szocialista — regionális — (MARSZI, Moszkva) folyóiratregisztrációs rendszerek építésében, valamint — legújabban — a szocialista nemzeti könyvtárak közelmúltban elhatározott nemzetközi, automatizált folyóirat katalógusának létrehozásában. Kényszerűségből (devizagazdálkodási okok miatt) ,,levelezői" státusban veszünk részt a nemzeti bibliográfiai csereszalagok cseréjét szorgalmazó IPLA-programokban (UBC, MARC), erőteljesen kiveszszük részünket azonban a nemzetközi szabványok hazai adaptálásából, az NTMIR-szabványok és normatív dokumentumok kidolgozásából (MEKOF). A különféle nemzetközi kötelezettségek jelentős munkaigényt jelentenek: épp a legjobb szakértőink idejének tetemes részét kötik le. Ennek ellenére részvételünk bennük — különböző megfontolások miatt — elengedhetetlen. Problémát okoz az is, hogy egyes esetekben — a rendszerek átfedik egymást (az ISDS—MARSZI antagonizmus miatt hazai időszakos kiadványainkat duplán kell — eltérő adattartalommal és elrendezésben — bejelentenünk), — primer hazai érdekeink és ennek megfelelő saját fejlesztési terveink csak kétoldali kompromisszumok árán hozhatók összhangba egy-egy nemzetközi vállalkozás célkitűzéseivel (szoc. nemzeti könyvtárak központi folyóirat katalógusa). Követendő stratégiai alapelvként az ajánljuk leszögezni — ami egyébként összhangban van a szakmai (szakirodalmi) információs rendszer nemzetközi együttműködési koncepciójával —, hogy a nemzetközi együttműködési rendszerekben való együttműködésünk intenzitását elsősorban hazai fejlesztési programjaink szemszögéből ítéljük meg, vagyis erőteljesen veszünk részt minden olyan működő rendszerben, amely fejlesztési terveink szempontjából kézzelfogható hasznot nyújt. Kitüntetett módon kell ter13 OSZK Évkönyv 1981 193