AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
II. Az OSZK történetéből és terveiből - Zircz Péter: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásai. Helyzetkép és teendők a kilencvenes évekig
évi indulásakor még csak évi 2500—3000 tétel feldolgozásával teljes folyóiratcikk-bibliográfiának vallhatta magát. Az elmúlt időszakban a repertórium feldolgozása kiterjedt a vezető napilapok cikkeire, 1977-től kezdve pedig az évkönyvek és más periodikusan megjelenő gyűjteményes kötetek analitikus feldolgozására is, a teljesség helyébe azonban a válogatás lépett. A szaporodó bírálatok hatására került sor az 1981-től megvalósított reformra: a repertórium gyűjtőköre a társadalom- és a természettudományok cikkeinek feldolgozására szorítkozik (jelentősen bővített dokumentumbázis alapján, az eligazodást tárgyszavak segítik elő). A repertóriumból ily módon kiszorult szakterületek gondozásáról (műszaki tudományok, orvostudományok, mezőgazdasági tudományok) külön megállapodások alapján az illetékes központi információs intézmények gondoskodnak, munkájukat a repertórium szerkesztősége a szóródott anyag rendszeres átadásával segíti. A hetvenes évek kezdetén megkezdődött a külföldi magyar publikációk kurrens bibliográfiai számbavétele: a Hungarika Külföldi Irodalmi Szemle és a Külföldi Magyar Nyelvű Kiadványok c. negyedéves periodicitású kiadványok feldolgozzák a cikkeket, recenziókat és a könyveket. Az MNB kurrens kiadványai nem problémamentesek. Az MNB Könyvek Bibliográfiájában csak a könyvkereskedelmi forgalomba kerülő művek gyors tükrözése biztosított, létszámgondok miatt a félpublikus kiadványok (amelyek pedig mind a nagyobb közművelődési, mind a szakkönyvtárak számára fokozott fontosságúak) kisebb-nagyobb késéssel kerülnek közlésre. Az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriuma a Könyvtári Figyelőben (1982. 3., 5. számaiban) megjelent kritikák tanúsága szerint továbbra is ,,válogat" a folyóiratcikkek között, tárgyszó-rendszere továbbfejlesztésre szorul. Patriotika-bibliográfiánkat nem annyira a használók, hanem saját szerkesztősége tartja tökéletesítendőnek: a gyűjtés periodikumbázisa nem kielégítő és ingadozó, túlteng bennük a természet- és alkalmazott tudományi anyag stb. Míg az előző két esetben a belső munkatársak számának növelésére lenne szükség a továbbfejlődéshez, a patriotika-bibliográfia esetében az e célra felhasználható állományon kívüli béralap többszörözése tenné lehetővé az egyébként már felderített új folyóiratbázis kiaknázását, sőt — az Állami Gorkij Könyvtárral és az Országgyűlési Könyvtárral együttműködve — az OGYK világpolitikai tájékoztatási szolgáltatásához hasonló — számítógépes SDI-szolgáltatás megindítására is módot adna. Gyengéink sorában kell számot adnunk arról, hogy feldolgozói és sokszorosítási kapacitás hiánya miatt szüneteltetni kényszerülünk a tankönyvek kurrens bibliográfiájának kiadását, többéves az elmaradásunk a kurrens másodfokú bibliográfia (A magyar bibliográfiák bibliográfiájának.) kiadása terén. Eredményként kell elkönyvelünknk viszont az új könyvtári (leírás, besorolás, átírási stb.) szabványok bevezetését kiadványaink többségében, az éves indexek, éves kumulációk terén mutatkozott lemaradás behozását (ami azonban pénzszűke miatt újra termelődni látszik). Ami terveinket illeti: lehetőségeink függvényében elsőrendű fontosságú feladatnak tartjuk a felsorolt hiányosságok felszámolását. Ezen kívül — figyelembe véve az OSZK meglehetősen szerény fejlesztési lehetőségeit — 188
