AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935
Nyilván ez az akció is hozzájárult ahhoz, hogy Czakó Elemér miniszteri tanácsos 1921-ben arról értesítette a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Fejérpataky Lászlót, 98 hogy a Tudományos Társulatoknak és Intézményeknek Társulatközi Bizottsága által szervezett — a papírszükséglet biztosítására szolgáló — akciója révén sikerült elérni, hogy a tudományos folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetéséhez olcsó vagy ingyenes papírt biztosítsanak. Melich János — 20 korona/kg áron — 6000 ívet igényelt a Könyvszemle céljaira. így az 1920 —1921-es évfolyam 1922-ben megjelenhetett, ezt követte 1923-ban az 1922. évre szóló kötet. Mindez nem jelentette a nehézségek végleges megoldását, hiszen 1922ben és 1923-ban újabb áremeléseket jelzett, egyre drámaibb hangon, a Stephaneum Nyomda." Bár az 1925-ös évfolyamával félszázados jubileumához érkezett folyóirat bevezető cikkében 100 pesszimistán ítélte meg a szerkesztőség a kiadási helyzetet, nem remélt a jövőtől sem gyökeres javulást, a Magyar Könyvszemle megjelentetését a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának segítségével mégis fenn lehetett tartani. Az egyes kötetek általában 25—30 ívnyi terjedelemben láttak napvilágot. Pedig a könyvtár igazgatója, Lukinich Imre, 1926 végén már szinte feladta a folyóirat megjelentetéséért folyó küzdelmet. 101 Amikor a könyvtárat terhelő tartozások jegyzékét összeállította és a Gazdasági Hivatalnak felterjesztette, Hóman Bálint főigazgató számára is készített egy feljegyzést. Ebben írta: „Ami a Magyar Könyvszemlét illeti szerintem mindenesetre meggondolás tárgyát képezheti, hogy akkor, mikor a könyvtár a legszükségesebbeket is kénytelen nélkülözni, indokolt-e egy ilyen költséges [kiadvány] megjelentetése, vagy sem, főleg akkor, ha a folyóirat kiadási költségei a könyvtárnak különben is lehetetlenül kevés javadalmazását terhelik. Ennek eldöntését Méltóságodra bízom." Szerencsére Hóman határozottabb 98. OSZK Irattár 320/1921. VKM 85470-21/1V. b. 99. OSZK Irattár 490/1922. nov. 15. Ebből a levélből kiderül, hogy a munkaadók az index alapján történő áremeléseket fölmondták ugyan, de ,,a munkásság nem nyugodott bele a fölmondás időbeli hatályába és így kénytelenek voltunk a felmerült ellentétet pártatlan bírói döntés alá bocsátani. A független bíróság a munkásság javára ítélt, mely ítélet következtében kénytelenek voltunk a munkásságnak az index alapján — e szerint azonban visszavonhatatlanul utoljára — újólag nagyarányú béremelést koncedálni." Szinte korlátlanul lehetne még az előállítási költségek újabb és újabb növekedéséről szóló bejelentésekre hivatkozni. Ezek közül kiemeljük az 1923. március 27-én keltezettet, amely a számlák 4 napon belüli kiegyenlítését kérte, azzal az indokkal, hogy különben a korona értékdifferenciáját kénytelenek lesznek pótlólag felszámítani. (OSZK Irattár 271/1923.) 1923 júliusában újabb — 46%-os áremelés következett be (OSZK Irattár 584/1923), majd augusztusban már 80%-os az emelés. A munkásság a drágulást természetesen nem nézhette tétlenül és sikerült is nekik 40% -os béremelést elérni — közölte a Stephaneum nyomda levele. (OSZK Irattár 633/1923.) —Az egymást követő értesítések közül még az 1924. február 25-i dátummal érkezett érdekes: a nyomda bejelentette, hogy ezután már nem lesz képes a könyvtárat az áremelkedésekről hétről-hétre értesíteni. (OSZK Irattár 32/1924.) 100. A félszázados Magyar Könyvszemle. = Magyar Könyvszemle 1925. 3 —5. p. — A Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi Könyvtára aláírással jelezve. 101. OSZK Irattár 740/1926. 166
