AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

dolgoztak. Sőt ebből a Széchényi Könyvtárban a háború utáni években — legálisan — egy órát magántermészetű (tudományos) munkákra fordíthattak. Űgy látszik azonban, hogy ez a gyakorlat e lehetőség hivatalos eltörlése után és annak ellenére is fennmaradt.

33 így a valóbani létszám — amikor egy könyvtáros négy, jó esetben öt órát dolgozott naponta — lényegesen kevesebb munkaidőt fedezett, mint ma. * Ha az 1920-as években a könyvtárban dolgozók névsorát végignézzük, akkor egyértelművé válik az, hogy ebben az intézményben valóban tudósok dolgoztak. Még 1919 végével került el az OSZK-ból Bátky Zsigmond és Madarassy László, a két neves etnográfus, valamint Sebestyén Gyula, a folklore kutatások szervezője, akadémikus, 1923-ban pedig Bajza József kapott egyetemi tanári kinevezést a budapesti, Holub József pedig a pécsi Tudományegyetemre. De a hazai tudományos élet kiválóságai közé tartozott, illetve került később az akkori Széchényi könyvtári alkalmazottak sorából Bártfai Szabó László, Bartoniek Emma, Fekete Nagy Antal, Fitos Vilmos, Goriupp Alisz, Grexa Gyula, Gulyás Pál, Hajnal István, Havran Dániel, Hevesi András, Isoz Kálmán, Jakubovich Emil, Némethné Sebestyén Irén, Nyireő István, Pukánszkyné Kádár Jolán, Rédey Tivadar, Rédeyné Hoffmann Mária, Sikabonyi Antal, Sulica Szilárd, Tóth László, Váczy Péter is. A felsoroltak közül többen egyetemi katedrára kerültek, vagy más kiemelt beosztásban tevékenykedtek. Egyeseket akadémiai tagságra is érdemesnek tartottak. De nem változott, sőt — ha lehet — még ,,javult" az érdemi dolgozók összetétele korszakunk végére. Ennek érzékeltetésére az 1934—1935. évi jelentés alapján csak a legismertebb neveket soroljuk fel: Asztalos Miklós, Bartoniek Emma, Bartha Dénes, Clauser Mihály, Csapodi Csaba, Deér József, Dercsényi Dezső, Dezsényi Béla, Droszt Olga, Fitz József, Goriupp Alisz, Halász Gábor, Honti János, Hubay Ilona, Jakubovich Emil, Joó Tibor, Kniezsa István, Kozocsa Sándor, Lakó György, Lavotta Rezső, Mokcsay Júlia, Ortutay Gyula, Sajó Géza, Sárkány Oszkár, Szemző Piroska, Szent-Iványi Béla, Tamás Lajos, Tolnai Gábor, Varjas Béla, Waldapfel Eszter, Zolnai Klára.

34 33. Erre a problémára egy véletlen hívta fel a figyelmet. A Múzeum több tisztviselője fordult ui. a főigazgatóhoz azzal a kéréssel, hogy munkaidejük utolsó óráját a jövőben egyéni kutatásra fordíthassák. Kérésüket a Széchényi Könyvtár gyakorlatára való hivatkozással indokolták. Hóman erre reagálva figyelmeztette Lukinich Imre igazgatót, hogy a Gyűjteményegyetem igazgatótanácsa 1923. szeptemberében csak azért nem emelte fel a tisztviselők munkaidejét (OSZK Irattár 531/1924.), mert úgy vélte, hogy a szolgálati idő gondos betartását és lelkiismeretes felhasználását kötelességüknek fogják tartani. (OSZK Irattár 169/1931.) 34. Az érdekesség kedvéért jegyezzük fel az 1934 — 35. évi másféléves jelentés alapján a Katalógusosztály munkatársainak névsorát. Vezető (az egész Nyomtatványtáré is) Goriupp Alisz, önálló művek felállítása és beszámozása: Kniezsa István, folytatásosok és sorozatok nyilvántartása: Katonáné Palló Margit (turkológus), Waldapfel Eszter; címleírók: K. Katona Lajos, Zolnai Klára, Sárkány Oszkár, Honti János. 146