AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935
Tárgyalt korszakunk elején a könyvtár élén Melich János, a kitűnő szlavista állt, aki 1922 legvégén, egyetemi nyilvános rendes tanárrá történt kinevezése miatt vált meg az intézettől. őt Hóman Bálint, a neves történész követte éppen egy éves időszakra, 1923 decemberéig, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává való kinevezéséig. Hóman — mint Dezsényi Béla megállapította 24 — nehezen szakadt el a könyvtártól, az új igazgató kinevezéséig magának tartotta fenn a könyvtár irányítását, majd 1924. február 8-i körrendeletével a szolgálati út feltétlen betartását írva elő, biztosította, hogy az egyes részlegek a felsőbb hatóságokkal csak rajta keresztül érintkezhettek. így aztán Lukinich Imre, Hóman utóda, voltaképpen a főigazgató terveinek a végrehajtója és az adminisztratív fegyelem fenntartója lett — írta Dezsényi Béla. Lukinich Imre — szintén kiváló történész — 1924 tavaszától 1929 közepéig vezette a Széchényi Könyvtárat, mindaddig, amíg a budapesti Tudományegyetem Keleteurópai történeti tanszékére nyilvános rendes tanárrá nem nevezték ki. Lukinich távozása után hosszú ideig nem volt igazgatója az OSZKnak. 1929 elején ui. a könyvtár három, illetőleg az előzőleg már megalakult Zenetörténeti osztállyal együtt négy önálló egységre bomlott. 25 Ezek nem a könyvtár részlegeiként folytatták munkájukat, hanem mint önálló múzeumi tárak működtek. Az Országos Széchényi Könyvtár (Könyvosztály és Kézirattár) vezetését Hóman Bálint, a Múzeum főigazgatója vette át, helyettese és a részleg napi ügyeinek intézője Zsinka Ferenc volt. A Levéltári osztály élére Jakubovich Emil, a Hírlaposztályéra Rédey Tivadar, a Zenetörténeti osztályéra pedig Isoz Kálmán került. Az osztályok vezetői Hóman Bálint főigazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett dolgoztak. Zsinka Ferenc 1930 májusában bekövetkezett korai halála után Jakubovich Emil vette át a Széchényi Könyvtár (Könyvosztály és Kézirattár) vezetését. (A Levéltári osztály munkájának irányítására ekkor Sulica Szilárd kapott megbízást.) Jakubovich, az ismert paleográfus és nyelvtörténész 1934 júniusáig töltötte be ezt a funkciót, ekkor az Országos Levéltár Múzeumi Levéltárának és Diplomatikai osztályának igazgatójává nevezték a könyvtár vezetősége.) 1934 eseményeiről részben egy rövid beszámoló tudósít, részben a Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár működéséről 1934. július 1-től 1935. december 31-ig c, a Fitz-korszak első másfél évéről szóló, 24 oldalas összeállítás. Utóbbiak csak sokszorosítva jelentek meg. További jegyzeteinkben a címeket rövidítve (Jelentés és az adott év) idézzük. 24. Dezsényi Béla idézett tanulmánya 129. p. és OSZK Irattár 94/1924. 25. L. a Magyar Könyvszemle 1929. évfolyamának Vegyes Közlemények rovatában. 264. p. — A könyvtár 1929. évi jelentésében a szervezeti változást indokló vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletet idézi: „tekintettel az Orsz. Széchényi Könyvtár gyűjtési körének és forgalmának folytonosan fokozódó növekedésére, ez intézmény természetes tagoltságának megfelelően három, adminisztratív tekintetben önálló osztályra tagoltassék; mégpedig a szervezeti kérdés érintetlenülhagyása mellett. . ." {Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi Könyvtárának állapotáról az 1929. év első felében. = Magyar Könyvszemle. 1930. 311 — 312. p.) 143
