AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

és könyvek írására gondolok. Korántsem. Én a levéltárban, könyvtárban és múzeumban folyó belső szakmunkát is kifejezetten tudományos munkának tekintem. Csak hisztorikus ismerheti és értékelheti igazán a gondjaira bízott levéltári anyagot. Csak aki a modern társadalom-, gazdaság-, művelődés és művészettörténet legmagasabb szempontjait ismeri, az adhat szakszerű felvilágosításokat, útbaigazításokat a levéltárban dolgozni kívánó kutatóknak. Ma, midőn valutánk leromlása folytán külföldi könyvek vásárlására aránylag kevés jut, a könyvtárnokoknak kétszeresen figyelemmel kell kísérniük az egész külföldi irodalmat, a könyvismertetéseket és bírálatokat, hogy biztos szemmel ki tudják választani azokat a munkákat, melyeknek megszerzése feltétlenül szükséges... Persze örömmel kell üdvözölnünk, ha Gyűjteményegyetemünk tudományos tisztviselői kara minél nagyobb számban vesz részt a magyar tudományos irodalomban. Ez azonban akkor lesz igazán gyümölcsöző, ha az irodalmi munka is szoros kapcsolatban áll ... a könyvtári anyaggal." Hóman Bálint néhány évvel később

13 a könyvtárak (levéltárak és múzeumok) általános feladatkörébe az anyag gyűjtését — mégpedig elsősorban a tudomány ,,sajátosan magyar anyagának, a magyar . . . szellem termékeinek" beszerzését, megőrzését, meghatározását, rendszerezését és az így feldolgozott állomány közhasználatra bocsátását, publikációk és előadások útján történő megismertetését utalta. Más megfogalmazásban a közgyűjtemények alapvető funkcióját ,,a tudományok anyagának a tudósok használatára, s a tudományos pályára készülő ifjúság okulására való előkészítésé "-ben látta. Ez a rendszerező munka — szögezte le Hóman Bálint — a tudományos tisztviselők legfontosabb feladata. E mellett azonban más kötelességei is vannak a közgyűjtemények tisztviselőinek. Ezek közé tartozott mindig is a könyvészeti, könyvtörténeti és más tudományos kérdésekkel való foglalkozás, a feldolgozás folyamán felmerült tudományos problémák megoldása, az eredményeknek speciális leíró katalógusokban, önálló könyvtártudományi kiadványokban és folyóiratcikkekben való publikálása.

14 Mindezek megvalósítása érdekében alapkövetelmény a közgyűjteményi tisztviselői kar tudományos szempontból megfelelő munkaerőkkel történő kiegészítése, a fiatalok tudományos továbbképzése szakszerű, és az intézet, valamint a tudomány érdekeit szem előtt tartó foglalkoztatása révén. Hóman hangsúlyozta a közgyűjtemények népművelő hivatását is, mondván, hogy „minden tudományos közgyűjtemény egyben közművelődési célokat is szolgál, hogy ,,a múzeum és könyvtárpolitika mai stádiumában 13. Hóman Bálint: Múzeumok, könyvtárak, levéltárak. — A magyar tudománypolitika alapvetése. 313 — 314. p. 14. Itt említjük meg, hogy Hóman minisztersége idején jelent meg az a VKM Bizalmas, 12.232/1933. IV. sz. rendelete, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a köztisztviselők a politikai időszaki sajtóban csak a felettes hatóságok engedélyével jelentethetik meg írásaikat. Ez az utasítás nem vonatkozott a Gyűjtemény egy etem igazgatóira és tudományos jellegű cikkek tekintetében tisztviselőire sem. De a rendeletet aláíró Szily Kálmán államtitkár ugyanakkor felkérte a Tanácsot, hogy ,,a Gyűjteményegyetem kebelébe tartozó összes tisztviselővel bizalmasan, közölje azt is, hogy a tudományos cikkeikben tartózkodjanak mindennemű politikai megjegyzéstől." (OSZK Irattár 43/1933.) 140