AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935
Ezt a szervezeti folyamatosságot az is fokozta, hogy Hóman Bálint, akit 1922 decemberében a nemzeti könyvtár igazgatójává neveztek ki, 1923 végétől egészen vallás- és közoktatásügyi miniszterré történt megbízatásáig (1932 októbere) a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói tisztségét viselte, de ebben a pozícióban, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának elnökeként 9 is igen szoros kapcsolatban maradt a Múzeummal, illetve a Széchényi Könyvtárral. Hogy ő mennyire egységesnek érezte ezt a másfél évtizedet misem bizonyítja jobban mint a Magyar Nemzeti Múzeum kiadványai c. sorozat 1. füzetéhez 1937-ben írt előszava, amely nem más mint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói tisztségébe való beiktatásakor, tehát 1923-ban elmondott beszédének szószerinti szövege. * A felvázolt szervezet stabilitása mellett meghatározó tényező az OSZK egész működése, ezen belül elsősorban tudományos tevékenysége szempontjából az akkori országos kutatói rendszerben elfoglalt helye. Erről éppen a Gyűjteményegyetem megalakulásával, működésével kapcsolatos megnyilvánulásokból kapunk pontos képet. Azt ugyan eleve tudjuk, hogy a kutatóintézeti hálózat és ezzel párhuzamosan a tudományegyetemi tanszékek kutatási iránya csak fokozatosan, a második világháború után, a szocializmus időszakában épült ki hazánkban, és ezért — ezt megelőzően — szükségszerűen nagyobb feladat hárult a tudományos tevékenység vitelében a könyvtárakra, levéltárakra és múzeumokra. Mégsem érdektelen, ha kortársi szemmel tekintünk bele a kutatás akkori rendszerébe és így határozhatjuk meg a könyvtár abban elfoglalt helyét. Erre vonatkozóan számtalan megnyilvánulást, véleményt idézhetnénk. Hogy ezek közül éppen Hóman Bálintét elevenítjük fel, annak oka az a már említett körülmény, hogy a magyar tudománypolitika és ezen belül a könyvtárpolitika egyik irányítójaként ő állt könyvtárunkkal a leghosszabb, legszorosabb kapcsolatban. Meg kell jegyezni, hogy Hóman igen jól képzett, tudós könyvtáros volt, hiszen e korszak egyik legkiválóbb szakembere, lődési feladata címen a következőket mondja: ,,A Magyar Nemzeti Múzeum és az önkormányzati szervezetébe tartozó intézmények feladata a magyar szellem és a magyar föld tudományos és művészeti értékű termékeinek és a magyar múlt emlékeinek, továbbá a magyar nemzeti művelődés és a tudományos kutatás szempontjából fontos külföldi eredetű múzeumi, levéltári, könyvtári anyaga gyűjtése, rendszerezése, nyilvántartása, a tudományos búvárkodás, a gyűjtemények szemléltető kiállítása ós ismertetése a művészeti nevelés és a népművelés rendszeres előmozdítása céljából." 9. Hóman Bálint 1934. jún. 27-én kelt 18.945 sz. miniszteri rendelete, amelyben közli, hogy az elnöki tisztet meghatározott időtartamra fenn kívánja tartani. Ez az irat tartalmazza a Tanácsba meghívottak névsorát is. Köztük találkozunk dr. Fitz József egyetemi magántanár, „magyar nemzeti múzeumi főigazgatói címmel és jelleggel felruházott osztályigazgató" (az OSZK főigazgatója) nevével. {Jegyzőkönyv a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának 1936. évi j an. hó 15-én tartott alakuló teljes üléséről. = A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának kiadványai. 1. Bp. 1937. 143. p.) luö
