AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

Milotainak ajánlották, mint fautornak a következő disputációkat: Pareus tanítványai közül: Varsányi P. István RMK III 1203, 1617. aug. 30.; Szathmárnémeti István RMK III 1300, 1620. aug. 12. Továbbá: RMK III' 1064 Wittenberg 1608. febr. 17. Pastoris Gabriel; RMK III 1226 Marburg 1618 Vári Alatus Miklós; RMK III 4233 Frankfurt 1618-1623 között Mezőlaki Miklós; RMK III 4234 Frankfurt 1618 — 1623 között Vetési Z. István. MINDSZENTI CZ Imre (Emericus Cz Mindszenti, Emericus Mindszenti); 1619. máj. 4. Debrecenben 1612. máj. 4-én írta alá az iskola törvényeit. 1619. máj. 4-én iratkozott be a heidelbergi egyetemre Dengelegi Anna és Balásházi László alumnusa volt (RMK III 1298). 1621. nov. 21-én a szatmárnémeti generalis synoduson avatták lelkipásztorrá. (Adattár I 155—156. Isk. Adattár 103. 1.) Művei: De satu hominis ante et post lapsum.

.. praeside Henrico Alting 1620. aug. 24. Heidelberg 1620. = RMK III 1298. Két cím nélküli disputáció D. P. Thes. Bibl.-ben 1619. okt. 16. 253. 1.; 1619. nov. 30. 278. 1. Üdvözlő verset írt Gönci F. Jánoshoz 1620. nov. 4. (RMK III 1295) és Szatmárnémethi Istvánhoz (RMK III 1300, 1620. aug. 12.). Emléksorokat írt Putnoki Tállyai János emlékkönyvébe (Adattár I 155). MISKOLCZI CSULYAK István (Stephanus Pastoris Miscolcinus, Stephanus Miscolinus); 1603. júl. 12. (Tolcsva 1575 — Olaszliszka 1645.) Liszkán kezdte meg tanulmányait 1580-ban, 1584-ben Újhelyen folytatta, 1595-ig tanulmányainak további állomásai: Sárospatak, Sátoraljaújhely, Debrecen, Sátoraljaújhely, Debrecen és ismét Sátoraljaújhely. 1595-ben a jezsuiták znióváraljai kollégiumába igyekezett, de nagybátyja Póli István eltérítette szándékától. A felsőbb osztályokat ezután Bodrogkeresztúron, Patakon s végül Újhelyen végezte el 1600-ig. Ebben az évben Siderius János abaúji esperes ajánlására a fiatal Thököly Miklós nevelője lett, vele töltött egy évet Patakon, 1601-től a görlitzi gimnáziumban, 1603. júl. 12-től a heidelbergi egyetemen folytatták tanulmányaikat. 1604. dec. 22-én jelen volt a Heidelbergben elhunyt Békési Pastoris István hagyatéki tárgyalásán (Toepke 213. 1.). 1607-ben hazatért, s a tarcali iskola rektora lett. 1608-ban Rákóczi Zsigmond a szerencsi egyház lelkészének hívta meg. Innen 1612-ben Miskolcra ment, 1616-tól pedig haláláig 1645. december végéig olaszliszkai prédikátor volt. Elete során Bethlen kétszer is hívta tábori papjának, de szolgálatára különböző okok miatt nem került sor. 1629-ben esperessé választotta a zempléni egyházmegye. Élete végén a kibontakozó puritánus mozgalom erélyes ellenfele volt. (RMKT XVII/2 281-304. 1.) Művei: De sacra scriptura 1604. nov. 17. = D. P. C. T. 1. 467-469. 1. De lege et evangelio 1605. júl. 6. = D. P. C. T. 1. 564-569. 1. De civili et ecclesiastica potestate 1607. febr. 9. = D. P. C. T. 1. 683. 1. 303