AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

biblia kivételével valamennyi külföldön: Németországban, Hollandiában látott napvilágot.

15 Lehetséges, hogy a lőcsei kiadásra nem véletlenül 1644ben került sor, hanem tudatosan a reformáció lőcsei térhódításának százesztendős jubileumára. Nagy terjedelmű lutheránus prédikációgyűjtemény egyedül ebben az időszakban jelent meg Lőcsén, mégpedig két kiadásban: Balthasar Meisner vittenbergi ortodox lutheránus pap prédikációi (10, 24). Ugyanitt látott napvilágot az ortodox lutheránus és kálvinista nézetekkel szembenálló, irénikus törekvéseket képviselő Samorjai Jánosnak, dunántúli református szuperintendensnek agenda ja is, amely a lutheránus és kálvinista hitelveket és szertartásokat akarta közelíteni egymáshoz (ll).

16 Szép számmal nyomtattak Lőcsén ebben az időszakban protestáns kegyességi munkákat is. Jelentősebb közülük Jifík Tfanovsky, Mihálykó János imádságoskönyve (3, 29), Madarász Márton önálló művei és fordításai (2, 31, 47), Philipp Kegelius és Johann Habermann nagyon népszerű imádságoskönyvei (17, 18, 61); mindkettő eltért már a 16. századi lutheri felfogástól, s ismét a katolikus hagyományokhoz közeledett. Találunk ez időszak lőcsei nyomtatványai között ortodox dogmatizmussal szembeforduló, a személyesebb vallásosság igényével fellépő, puritán szellemű kegyességi műveket is, az angol Bayly és Perkins műveinek magyar fordításait (16, 25, 13, 14, 23).

17 A lőcsei vallásos szellemű könyvkiadás azért válhatott (többek között) jelentőssé, mert ezeknek a fordításoknak, ill. eredeti műveknek a létrejöttét, kinyomtatását egy szélesebb mecénási réteg pártfogása segítette. Már említettük, hogy a lőcsei nyomda mellett nem volt olyan egyházi magasabb fokú iskolai intézmény, amely megszabta volna a nyomda működést, egyben anyagilag is dotálta volna: ez utóbbi szerepet a környék protestáns arisztokratái, nemesei vették át. Egy esetben a várossal is találkozunk, mint mecénással : Madarász Márton imádságoskönyvénél (2) Eperjes városával. A továbbiakban röviden felsoroljuk azokat a főúri-nemesi mecénásokat, akiknek egy-egy vallásos szellemű mű lőcsei kiadása köszönhető: Dobi István (16), Debreczeni Tamás deák (13, 14, 23), Szécsi Györgyné Homonnai Drugeth Mária, gömöri főispán özvegye (18, 31), Várdai Kata, Bedegi Nyári Pál váradi főkapitány özvegye (22), Bedegi Nyári Bernát (47), id. Thököly István (40, 58), Thököly Katalin, Szunyogh János és felesége, Thurzó Anna (Tfanovsky: Phiala odoramentorum. Modlithy krestianské. . .), Szunyogh János (12), Sudov Gábor, Madách János (Modlithy krestianské),

18 Illésházy Gábor (58), Bakos Gábor szatmári főkapitány és gyermekei, Máriássy Imréné Bakos Borbála, Bakos Mózes, Vér Ferencné Bakos Mária és Bakos Zsuzsa (64, 65). A mecénások szerepe elsősorban a vallásos irodalomnál volt 15. Harsányi István: A magyar biblia. Bp. 1927. 60. p. 16. Bucsay Mihály: A magyar református egyház története 2. korszak: Az ellenreformáció és ortodoxia kora (1608 — 1715). Bp. 1972. 49. p. 17. Szilády i. m. 138., 142., 169. p. — Pukánszky Béla: A magyarországi német irodalom tárténete (a legrégibb időktől 1848-ig). Bp. 1926. 283. p. — A magyar irodalom története... 235. p. — Esze Tamás: A magyar Praxis Pietatis. Kiadástörténeti tanulmány. = Könyv és Könyvtár 3. Debrecen 1963. 43 — 79. p. 18. Szabó II. 502., II. 581a, Ö. 1015. 363