AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

nulságai alapján szeretnénk rámutatni azokra a területekre, amelyeken a kutatást végig kell majd vinni, s azután megkíséreljük az Adattár rövid, számszerű elemzését. Három vonatkozását kell kiemelni a heidelbergi egyetemen ez időszakban elsajátítható teológiai tudásnak. Pareus teológiai kurzusainak nagyobb része a II. Helvét Hitvallás alapján épült fel. Ezekben az oktatási szakaszokban Pareus kedves tanárától, Ursinus Zakariástól, a Heidelbergi Káté egyik szerzőjétől örökölt ortodoxiát adta elő tanítványainak. Ezt az irányt jelzik itthon a II. Helvét Hitvallásnak ebbe az időszakba eső első magyar nyelvű kiadásai, s a Heidelbergi Káté több egymást követő kiadása. Ha a fordítók Szenei Csene Péter és Szenei Molnár Albert nem is, vagy csak részben mondhatók Pareus tanítványnak, e művek megszületése körül a kéziratok célhoz juttatásával, a nyomdai ügyek intézésével, baráti biztatással, a kiadványok terjesztésével Pareus tanítványai bábáskodtak. Ennél az ortodox teológiai irányzatnál kell számbavenni a Pareus tanítványok pasztorációs tevékenységét, amelynek legjelentősebb ránk maradt emlékei Alvinci Péter Geleji Katona István, Kecskeméti Alexis János, Kecskeméti C. János, Milotai Nyilas István prédikációs kötetei. E prédikációs irodalom földolgozása, nyelvi, irodalmi hatásának fölmérése, etikai, műveltségi tartalmának értékelése még nagyobbrészt hátra van. Geleji Katona István és Kecskeméti Alexis János jelentenek csupán kivételt. (Tarnóc Márton és Gombáné Lábos Olga munkáira gondolunk itt.) A heidelbergi egyetem teológiai kurzusainak másik részén a kontroverz teológiát lehetett elsajátítani. Ezekben a szakaszokban Bellarminus Disputationes-ének megcáfolása volt a cél. Magyarországon is ebben az időszakban vívták eszmei harcukat a Pareus-tanítványok a Pázmány vezette ellenreformációval, s Pázmánynak a Kalauzban közzétett önálló gondolati rendszert jelentő, a magyarországi viszonyokhoz igazodó teológiai szintézise éppen Bellarminus Disputationesére épült. E hitvitákban Alvinci Péter, Kecskeméti C. János, Milotai Nyilas István és Pécsváradi Péter vállaltak jelentős szerepet műveikkel a Pareus-tanítványok közül. Súri Orvos Mihálynak pedig a Veresmarti Mihállyal folytatott vitákban volt jelentős gyakorlati része. A heidelbergi egyetemnek mind kálvinista ortodoxiáját, mind kontroverz teológiáját Pareus irénikus eszméi hatották át. Ezek az eszmék a kálvinista tanok rugalmas értelmezésével az evangélikus és református egyházak dogmatikai és szervezeti egységét szerették volna elérni, s ezáltal összefogni erőiket a pápaság ellen. E tanok idehaza egyrészt ideológiai alapját képezték Bocskai és Bethlen Habsburg ellenes szabadságharcainak, továbbá Bethlen türelmi egyházpolitikájának, másrészt némi módosulással elsősorban a Felső-Dunamellékén és a Dunántúlon, de a királyi Magyarország többi részén is a kálvinista egyház számára a katolikus és evangélikus egyházakhoz fűződő viszony rendező elveivé váltak. Samarjai Máté János, Pécseli Király Imre, Alvinci Péter és Kanizsai Pálfi János munkássága legjelentősebb ebben a tekintetben. A heidelbergi egyetem hatása természetesen nem korlátozható csupán teológiai területre. Pfalz ebben az időben az európai későreneszánsz mű244