AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

nulságai alapján szeretnénk rámutatni azokra a területekre, amelyeken a kutatást végig kell majd vinni, s azután megkíséreljük az Adattár rövid, számszerű elemzését. Három vonatkozását kell kiemelni a heidelbergi egyetemen ez időszakban elsajátítható teológiai tudásnak. Pareus teológiai kurzusainak nagyobb része a II. Helvét Hitvallás alapján épült fel. Ezekben az oktatási szaka­szokban Pareus kedves tanárától, Ursinus Zakariástól, a Heidelbergi Káté egyik szerzőjétől örökölt ortodoxiát adta elő tanítványainak. Ezt az irányt jelzik itthon a II. Helvét Hitvallásnak ebbe az időszakba eső első magyar nyelvű kiadásai, s a Heidelbergi Káté több egymást követő kiadása. Ha a fordítók Szenei Csene Péter és Szenei Molnár Albert nem is, vagy csak részben mondhatók Pareus tanítványnak, e művek megszületése körül a kéziratok célhoz juttatásával, a nyomdai ügyek intézésével, baráti bizta­tással, a kiadványok terjesztésével Pareus tanítványai bábáskodtak. Ennél az ortodox teológiai irányzatnál kell számbavenni a Pareus tanítványok pasztorációs tevékenységét, amelynek legjelentősebb ránk maradt emlékei Alvinci Péter Geleji Katona István, Kecskeméti Alexis János, Kecskeméti C. János, Milotai Nyilas István prédikációs kötetei. E prédikációs irodalom földolgozása, nyelvi, irodalmi hatásának fölmérése, etikai, műveltségi tar­talmának értékelése még nagyobbrészt hátra van. Geleji Katona István és Kecskeméti Alexis János jelentenek csupán kivételt. (Tarnóc Márton és Gombáné Lábos Olga munkáira gondolunk itt.) A heidelbergi egyetem teológiai kurzusainak másik részén a kontro­verz teológiát lehetett elsajátítani. Ezekben a szakaszokban Bellarminus Disputationes-ének megcáfolása volt a cél. Magyarországon is ebben az időszakban vívták eszmei harcukat a Pareus-tanítványok a Pázmány vezette ellenreformációval, s Pázmánynak a Kalauzban közzétett önálló gondolati rendszert jelentő, a magyarországi viszonyokhoz igazodó teológiai szintézise éppen Bellarminus Disputationesére épült. E hitvitákban Alvinci Péter, Kecskeméti C. János, Milotai Nyilas István és Pécsváradi Péter vállaltak jelentős szerepet műveikkel a Pareus-tanítványok közül. Súri Orvos Mihálynak pedig a Veresmarti Mihállyal folytatott vitákban volt jelentős gyakorlati része. A heidelbergi egyetemnek mind kálvinista ortodoxiáját, mind kontro­verz teológiáját Pareus irénikus eszméi hatották át. Ezek az eszmék a kálvinista tanok rugalmas értelmezésével az evangélikus és református egyházak dogmatikai és szervezeti egységét szerették volna elérni, s ezáltal összefogni erőiket a pápaság ellen. E tanok idehaza egyrészt ideológiai alap­ját képezték Bocskai és Bethlen Habsburg ellenes szabadságharcainak, továbbá Bethlen türelmi egyházpolitikájának, másrészt némi módosulással elsősorban a Felső-Dunamellékén és a Dunántúlon, de a királyi Magyar­ország többi részén is a kálvinista egyház számára a katolikus és evangélikus egyházakhoz fűződő viszony rendező elveivé váltak. Samarjai Máté János, Pécseli Király Imre, Alvinci Péter és Kanizsai Pálfi János munkássága legjelentősebb ebben a tekintetben. A heidelbergi egyetem hatása természetesen nem korlátozható csupán teológiai területre. Pfalz ebben az időben az európai későreneszánsz mű­244

Next

/
Oldalképek
Tartalom