AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

esperes a kolozskalotai egyházmegyében. Része volt abban, hogy a kolozsvári unitárius szászok egy része 1628—29-ben reformátussá lett. 1634. febr. 7-én aláírta a Concordiae inter evangelicos querendae Consilia H. n. 1634 című iratot. Sokat tett az 1638-tól épülő kolozsvári Farkas utcai templom ügyéért. 1644. július elején halt meg. (Adattár I 124—132. 1.) Művei: Oontinuatio de fugiendo papatu 1617. aug. 9. = D. P. C. T. 2. 373 — 376. 1. Egy cím nélküli disputáció 1617. nov. 29-én. = D. P.: Thes. Bibi. 9. 1. De Antischristo. . . sub praesidio.. . Henrid Alting.. . (1618) febr. Heidelberg (1618) = FvMK III 1219. Üdvözlő versek nincsenek mellette. Két halotti prédikációk P erényi Gábor felett. . . Gyulafehérvár 1638 = EMK I 679. Üdvözlő verset írt latinul Geleji Katonát Istvánhoz (Praeconium Evangeliam II... Gyulafehérvár 1640 = RMK II 552.). Kanizsai Pálfi János 1636. jan. 12-én hozzá címzett levele kiadva: MPEtA III. 79-80. I. Neki ajánlották disputációikat a következők: Kisvárdai F. János (RMK TII 1470, Franaker 1627); Tállyai Z. Márton (RMK III 1483, Leyden 1632. jún. 26); Gidófalvi S. Balázs (RMK III 1493, Franaker 1633. aug. 3.); Tályai Z. Márton (RMK III 1503, Leyden 1634, ez nem disputáció, hanem terjedelmes vitairat); Dadái János (RMK III 1521, Franaker 1637); Almási P. András (RMK III 1556, Franaker 1640. máj.); Csaholci P. János (RMK III1611, Utrecht 1643. febr. 11.); Kazai János (RMK III 1629, Utrecht 1644. márc. 30.), valamennyien, mint kolozsvári első papnak, fautoruknak. Tonsoris István 1. Váradi Tonsoris István TORNAI PASTORIS Ferenc (Franciscus Pastoris Tornai, Franciscus Tornai, Franciscus P. Thornai, Franciscus P. Thornaeus); 1618. ápr. 7. Heidelbergi tanulmányait megelőzően, a marburgi egyetemet is látogatta. Debreceni Tamásnak, Thurzó Imre tokaji jószágigazgatójának volt alumnusa (RMK III 1225). Hazatérése után 1620. nov. 22-én a váradi zsinaton avatták pappá. 1623-ban Huszton működött. (Adattár I 149 és 74. 1.) A Herepei János által leírt D. P. Thes. Bibi. kötetben a 150. lapon írt disputája után a következő kézírásos megjegyzés áll: „Minister quondam Debrecin(us) Fráter post. Steph. P. Thornai minister ibidem. 1640 et seq." Ezt az adatot azonban szűkszavúsága miatt nehéz értelmezni. Tornai Pap István 1641-től 1659-ig volt debreceni lelkész, testvére Tornai Gáspár 1655—57 között működött ugyanott. Ebből, ha a bejegyzés nem téves az következik, hogy Ferenc István és Gáspár bátyja volt, s 1640-et megelőzően Debrecenben működött. (Adattár I 163. 1.) Művei: Két cím nélküli disputáció 1618. júl. 17-ón és 1618. nov. 21-én = D. P.: Thes. Bibi. 113. és 150. 1. De subjecto principis, et affectionibus generalibus Philosophiae Naturalis. . . sub praesidio Johanii Combachii... (1618) febr. 21. Marburg 1618 = RMK III 1225. Vers nincs mellette. Üdvözlő verset írt: Szikszai D. Istvánhoz (RMK III 1217, 1618-ban); Aszalós Mihályhoz (RMK III 1222, Marburg 1618. jan. és RMK III. 1251,1618. aug. 8.); LazariEgri Gáspárhoz (RMK III 1252, 1619. ápr. 3.). 338