AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

ben, a művet pedig Lipcsében nyomtatta ki!

42 Egy 1720-as lőcsei irat szerint ugyancsak volt privilégiuma a háromnyelvű házi és úti új kalendárium kiadására.

43 A lőcsei nyomtatványok nyelvi megoszlása Az 1625—1741 között megjelent, ma ismert lőcsei nyomtatványok közül magyar nyelvű volt 334 db 3281,95 ív terjedelemben, latin nyelvű volt 493 db 1745,835 ív terjedelemben, több nyelvű (latin + más nyelvek) 61 db 998,94 ív terjedelemben, német nyelvű volt 172 db 686,735 ív terjedelemben, szlovák nyelvű volt 54 db 731,71 ív terjedelemben. A lőcsei nyomtatványok nyelvi megoszlását mutató adatok egyben az olvasóközönség összetételét is tükrözik. Mint ahogy már utaltunk rá, a magyar nyelvű irodalom olvasóközönsége a legnagyobb, elsősorban a környék magyar nemessége, kisebb részben a Felvidék néhány magyarlakta városa, ill. távolabbi vidékek magyar anyanyelvű olvasói. A lőcsei kiadványok közül magyar nyelvű volt a vallásos könyvek jelentős része, a népszerű világi irodalom pedig szinte kizárólag magyar nyelvű volt. A második legnagyobb „fogyasztó" (a terjedelem alapján) az iskola volt. Ezt tükrözik a latin és több nyelvű művek adatai: legnagyobb részük tankönyv, disputáció volt, kisebb részben pedig tudományos könyv. Az alkalmi nyomtatványok is főleg latin nyelven íródtak, csak a 17. század utolsó harmadától váltak gyakorivá a német nyelvű alkalmi versek. A német és szlovák nyelvű művek aránya az előző három csoporthoz viszonyítva nagyon alacsony: ez azt mutatja, hogy a hazai, nem magyar anyanyelvű rétegek olvasóközönségként kevésbé jöttek számításba. A hazai német polgárság ebben a korszakban jelentős irodalmi értékeket nem hozott létre. Pukánszky Béla így értékelte a 17 —18. század hazai német irodalmát: 42. A Cellarius-szótár (Petrik 1.404.) kinyomtatása körüli bonyodalmakról az „Ungarische Akten" bécsi, magyar vonatkozású iratanyagból értesülhetünk: Johann Brewer 1734ben a Helytartótanácsnak engedélyezés céljából felterjesztette a Cellarius-szótár első kiadását a tervezett bővítéssel (négynyelvű szójegyzék kéziratával) együtt. A Helytartótanács a kéziratot nagy terjedelme miatt továbbította a bécsi királyi kancelláriának. Bécsben az 1734. jnius 23-i ülésen foglalkoztak először a lőcsei nyomdász kérelmével. Az 1734. november 12-i ülés jegyzőkönyvéből már azt is megtudhatjuk, hogy Brewer közben (október 30-án) királyi privilégiumot szerzett a könyv Lőcsén történő kinyomtatására. A négy nappal későbbi ülésen a lőcsei nyomdász viszont azt a kérését terjesztette elő, hogy a szótárat Lipcsében nyomtathassa ki. Döntés ekkor még nem született, hiszen a lipcsei nyomtatás azzal a veszéllyel járt, hogy a „jó erkölcsök és az igaz hit megcsúfoltatik", s a könyv nem lesz „szabályszerű". Végül is Johann Brewer megkaphatta az engedélyt, mint ahogy azt az 1735-ben Lipcsében kinyomtatott Cellariusszótár mutatja. A vonatkozó iratok jelzetei: Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtár V 749. Haus-, Hof-, und Staatsarchiv Wien. Hungarica. Allgemeine Akten. Protokolla 1734 Juni—Sept. Fase. 231. 1734. jun. 23. Proponenda

... 3. pont, Vota... 3. pont. V 750. Protokolla 1734. Okt.-Dez. Fase. 232. 1734. nov. 12. Proponenda... 10. pont. 1734. nov. 16. Proponenda... 12. pont. 43. OAL XXI. 25. Tanácsülési jegyzőkönyv 1720. 17. p.: 1720. július 25-i bejegyzés. 373