AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

TÁLLYAI PUTNOKIJános (Johannes Putnoki Thallyainus, Johannes Putnoki Tallyainus); 1616.' okt. 18. (Tállya? — Nagyvárad 1642?) Debrecenben 1610. júl. 5-én iratkozott a felsőbb osztályokba. 1615-től contrascriba volt. 1616. okt. 18-án iratkozott be a heidelbergi egyetemre. Debrecen város alumnusa volt. 1618-ban hazatérése után rektor Szatmáron, 1619-ben lelkész Debrecenben. 1623-ban a debreceni egyházmegye esperesnek választotta. (Zoványi) Ettől kezdve eltérők az egyes biográfiák rá vonatkozó adatai. Zoványi szerint 1628-tól hajdúnánási pap. Herepei 1625 tájától véli annak. Zoványi adatai szerint 1633-tól Bodrogkeresztúron működött, Szinnyei viszont 1631. ápr. 20-ra teszi keresztúri papságának kezdetét. 1634-től egybehangzóan váradi lelkésznek állítják. Herepei szerint 1642-ben, Zoványi szerint 1644-ben halt meg, Szinnyei szerint még 1658-ban is élt. (Adatának forrását egyedül Herepei jelöli meg Adattár I 147. 1.) Művei: De peccato et causa peccati in genere et de primo peccato 1617. máre. 29. = D P C T 2 362— 363 1 Egy cini nélküli disputáció. = D. P.: Thes. Bibi. 1617. dec. 19. 17. 1. De invocatione deque imaginibus Dei et sanctorum ... sub praesidio Par ei. . . 1618. Jan. 10. Heidelberg 1618 = RMK III 1216. Üdvözlő verset írtak hozzá Pataki Füsüs János, Böjti Veres Gáspár, Kökényesdi F. Tamás, Szentkirályi Benedek. Üdvözlő verset írt latinul: Pataki Füsüs Jánoshoz (RMK III 1195, 1617. ápr. 26.), Margitai Péterhez kettőt (A Jónás próféta könyvének magyarázatja. Debrecen 1621 = EMNY 1237 és Az Apostoli Oredonak magyarázatja. Debrecen 1624 = RMNY 1300). Egy kötet kéziratos prédikáció (Szenei Csene Péter: Confessio Helvetica. Oppenheim 1616 = RMNY 1115 sárospataki ref. könyvtárban őrzött példányához kötve peregrinációja emlékkönyvével együtt. Az emlékkönyvet ismertette: Adattár I 146 —160. 1. Jelzetük: L 629. Beszédet mondott Károlyi Zsuzsanna temetésén is, de ez nem került be a temetési prédikációkat magában foglaló két kötetbe (RMNY 1307). A következő diákok neki ajánlották disputációjukat: Besenyei F. Mihály (RMK III 1372 Bréma 1625. jún. 25. mint debreceni papnak volt tanítójának); Medgyesi Pál (RMK III 1458 Leyden 1630. szept. 14. mint hajdúnánási pap és esperesnek, egyik fautorának); Hodászi Miklós (RMK III 1467 Leyden 1631. júl. 12. mint nánási pap és esperesnek, egyik fautorának); Gidófalvi S. Balázs (RMK III 1493 Franaker 1633. aug. 3. mint nánási papnak egyik fautorának); Zabolai C. Miklós (RMK III1550 Leyden 1639. júl. 2. mint váradi papnak egyik fautorának). Tardi György Károlyi András mecénása (RMK III 1199, 1617. nov. L), Békési P. András és Tornai Pastoris Ferenc fautóra (RMK III 1171, 1616-ban és RMK III1225, Marburg 1618. febr. 21.). Tardi György nevét 1583. máj. 9-én említi a wittenbergi magyar bursa anyakönyve. 1584-ben Liszkán Miskolczi Csulyak István görög tanár volt. 1607-ben szántói pap, 1609-től egyúttal Abaújvár-tornyai esperes is volt. Valószínűleg ő az a Tardi György aki megénekelte az 1588-as szikszói csatát. Kiadva: Századok 1871 101 — 130. í. 334