AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

velődés egyik központja volt. Pareusnak is kedves órái teltek el múzsája társaságában. Latin nyelvű verseinek több kiadása is ismert. Magyar tanítványai közül pedig Filiczki János, Thuri György, Miskolci Csulyak István jelentős latin nyelvű verselők, de nem hagyhatjuk említés nélkül Böjti Veres Gáspárt s Szenei Molnár Albertet sem, továbbá a Heidelbergben kinyomtatott teológiai disputációk, s más művek elé írt üdvözlő versek tömegét sem. Ez az eddigi futólagos megfigyelés alapján elsősorban Horatius és Vergilius imitációjára épülő neolatin költészet még sokkal inkább járatlan terület, mint az előbb tárgyalt teológiai jellegű irodalom, pedig jelentőségét növeli, hogy gazdag anyanyelvű poézis is kapcsolódik hozzá. Miskolczi Csulyak István, Pécseli Király Imre, Prágai András és Szenei Molnár Albert munkásságát kell itt kiemelnünk. Ennek az anyagnak magas színvonalú filológiai feltárása az RMKT XVII. századi sorozatának köteteiben már megtörtént, s számos tanulmány foglalkozik értékelésével is, de a heidelbergi egyetem poétikai elveihez s gyakorlatához való viszonyának tisztázása még hátra van. E későreneszánsz művelődés szférájába sorolható a heidelbergi diákok által létrehozott, részben a szórakoztatást szolgáló moralizáló és államelméleti irodalom, amely a jó uralkodó eszményét propagálja, s írja le, valamint az erős központi hatalom és az alattvalók viszonyát fejtegeti. Szepsi Korocs György, Prágai András, Pataki Füsüs János királytükrei emelkednek ki ebben a tekintetben. Nem hagyhatók azonban figyelmen kívül a halotti prédikációk, többek között a Károlyi Zsuzsanna temetésére kiadott két kötet, neosztoikus gondolatai, valamint Szenei Molnár Ziegler fordítása sem. A harmadik igen jelentős terület, ahol Pfalz hatásával számolni kell az oktatásügy. Szenei Molnár Albert Syllecta Scholasticaja többek között éppen a pfalzi tanulmányi rend Magyarországra való átplántálását célozta. E mellett rendkívül jelentősnek tartjuk Pareus professzor személyes példáját, aki saját házában a Pareanumban együtt lakott tanítványaival. E pedagógiai viszonyulás, tanár és diák ilyen közvetlen személyes kapcsolatának hatása évszázadokra nyúlik a magyar iskolázás történetében. Ezen kívül a Pareus tanítványok közül többen tankönyvet is írtak. Pécseli Király Imre, Kóródi Bedő Dániel, Alvinci Péter munkáira gondolunk itt, mások pedig figyelemre méltó pedagógusi pályát futottak be, mint a már említett Pécseli, továbbá Filiczki János, Szenei Boros János, Vásárhelyi Mózes. Külön ki kell emelni Geleji Katona Istvánnak az erdélyi iskolák védelmében és szervezésében kifejtett tevékenységét. Mindezek együttesen jelentik Heidelberg hatását iskolaügyünkben. Látjuk Pfalz szellemisége széles sávjára sugárzott a magyar művelődésnek. Nézzük meg röviden a számok tükrében mekkora értelmiségi réteg közvetítette ezt a sugárzást, s a magyarországi társadalom mely rétegeire fejtette ki elsősorban hatását, azaz próbáljunk némi fényt deríteni a művelődés szociológia módszereivel a Pfalzban kiképzést nyert diákok társadalmi hátterére. Pareus tanári működésének idején tudomásunk szerint 173 magyarországi diák fordult meg a heidelbergi egyetemen. Ezek közül 171 személy 245