AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

nak. RMK III 1376, Franaker 1625. szept. 24. Gönczi M. János, mint szathmári papnak, egyik fautorának. RMK III 1484, Leyden 1632. ápr. 24. Tasnádi H. István mint ecsedi papnak, egyik fautorának. KÁROLYI A. András (Andreas A. Caroli, Andreas Caroli); 1616. júl. 27. Hazai iskolázásáról nem ismerünk adatokat. 1616. júl. 27-én iratkozott be a heidelbergi egyetemre, ahol Tardi György alumnusa volt, fautorjaiként említi Szepsi L. Mihályt és Debreceni B. Keresztúri Istvánt. Hazatérte után 1620-ban alsóvadászi, 1623-ban abaújszántói pap, s itt működött még 1638ban is. 1644 vagy 1645-ben halt meg. (Zoványi.) Művei: De persona et officio Christi mediatoris. .. 1616. nov. 30. = D. P. C. T. 2. 348-350. 1. De Sacramento coenae Domini. . . praesidio D. Parei. . . 1617. nov. 1. Heidelberg 1617 = RMK III 1199. (Üdvözlő versek nincsenek benne.) Consecratio Templi Növi.. . Kassa 1625 = RMNY 1334/12. 33-56, lapján: Brevis sermo de coena Domini, agenda és prédikáció magyarul. Szinnyei neki tulajdonít egy üdvözlő verset: Fegyverneki L. Izsák: Enchiridion locorum communium theologicorum Basileae 1610 = (RMK III 1081) című munkájában, ezt azonban valószínűleg nem ő, hanem az a Károlyi András írta, aki 1585-ben Wittenbergben tanult. Károlyi György (Georgius Carolinus) A szathmári szenátus tagja, Szathmárnémeti István egyik fautora. (RMK III 1300, 1620. aug. 12.) Később Eszéki István RMK III 2299-et Utrecht 1665. júl. 7. Károlyi Györgynek Szatmár város másodbírójának ajánlja, és RMK III 2373-at Utrecht 1666. márc. 6. Weszprémi B. István Károlyi Györgynek Szatmár főbírójának. Nem valószínű azonban, hogy ezek az adatok arra a Károlyi Györgyre vonatkoznak, aki 1620-ban szenátor volt. KÁROLYI KETÜ István (Stephanus Ketu Caroli, Stephanus Ketü Caroli, Stephanus Ketü Carolius); 1613. aug. 5. 1608. dec. 19-én Debrecenben lépett a felsőbb tanulók sorába. Később rektor volt Mezőzomboron. 1613. aug. 5-én iratkozott be a heidelbergi egyetemre. Későbbről ismert, hogy 1629-ben másodpap volt Sárospatakon, és mint gyulafehérvári első pap halt meg. (Zoványi.) Művei: De aeterna Dei praedestinatione 1613. dec. 4. = D. P. C. T. 2. 146 — 147. 1. De gratia et liberó arbitrio 1614. aug. 13. = D. P. C. T. 2. 177-178. 1. De sacramentis in genere 1615. márc. 3. = D. P. C. T. 2. 208 — 210. 1. Üdvözlő verset írt Gyöngyösi Kiséri Andráshoz 1615. okt. 7. (RMK III 1151). 288