AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

Neki ajánlották disputációikat: Besenyei F. Mihály (RMK III 1372 Bréma 1625. jún. 25. mint egvkori tanítójának); Jenéi G. István (RMK III 1468 Leyden 1631. dec. 13.); Zabolai C. Miklós (RMK III 1550 Leyden 1639. júl. 2.). Valamennyien, mint váradi papnak egyik fautoruknak. PÉLIS[ÁRAI?] István (Stephanus S. Peli, Stephaus S. Pelius); 1616. dec. 14. Itthoni iskoláit Szencen és ismeretlen helyen végezte. 1616. dec. 14-én iratkozott be a heidelbergi egyetemre, ahol Nemesnépi Dániel komjáti pap alumnusa volt. 1617 után nem tudunk róla. (Zoványi) Művei: De peccato originali et in Spiritum Sanctum 1617. ápr. 12. = D. P. C. T. 2. 364-366. 1. De Jesu Christi mediatoris et salvatoris nostri persona.. . sub praesidio.. . Davidis Parei 1617. Oct. 18. Heidelberg 1617. (Verset senki sem írt hozzá.) = RMK III 1200. Egy cím nélküli disputáció dátum nélkül = D. P.: Thes. Bibi. 69. lapján. Pellionis Georgius 1. Lő vei Pellionis György Petneházi István Vári Miklós mecénása 1617 —1618-ban (RMK III 1226, Marburg 1618), s Besenyei F. Mihály mecénása is ő (RMK III 1372 Bréma 1625. jún. 25.). A korszak egyik leghíresebb végvári tisztje és hadvezére, 1599-ben tűnt fel Mihai Viteazul mellett, majd Borosjenő főkapitánya volt közel három évtizedig. 1626-ban Drégelypalánknál a magyar csapatok vezénylő tábornoka. (Nagy L.: Végvári). Az ő özvegyének, Király Annának ajánlotta Keresszegi Hermán István: A hitnek és jóságos cselkedeteknek tündöklő példáiról való prédikációk. . . 1635 Debrecen = RMNY 1605 című művét. Pető István Szatmárnémeti István patrónusa. (RMK III 1300, 1620. aug. 12.) Ugyancsak egyik patrónusa volt Vetési Z. Istvánnak. (RMK III 4234, Frankfurt 1622 körül); Szenei Molnár Institutio fordítását is segítette „Szakmar vármegyei nemes és nemzetes Pető István". (Napló 85. 1.) PETRI ZOBAS Ferenc (Franciscus Z. Petri); 1620. júl. 28. 1620. júl. 28-án iratkozott be a heidelbergi, 1621. okt. 20-án a wittenbergi egyetemre. Bethlen alumnusa volt. 1620 nyarán Balai Mihállyal és Sonkádi Jánossal bocsátotta fel az akadémiákra a fejedelem. Heidelbergi tanulmányai során tőle lopott egy nagyobb összeget el Petrus Fridericus Reulinus, akit ezért három évre kizártak az egyetemről. Petri 1623. febr. 17-én, mint gyulafehérvári rektor egyik tanúja Milotai Nyilas István végrendeletének. 1631-ben Gálos Petri Ferenc a dési egyházközség lelkipásztora és esperese, s ugyan ez a Petri Ferenc írta alá RMK III 1924-et (Concordiae inter evangelicos querendae consilia) 1634. febr. 7-én, mint belső-szolnoki 312