AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

A tézisek egyébként — amelyek az adott időszakra a könyvtárügy cselekvési programjává váltak — nyomatékosan foglalkoznak a szakfelügyelet problémáival. Megállapítják, hogy a szakfelügyelet helyesen (?) alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Ez a megállapítás kétségtelenül elsietett volt, hiszen csak az 1971. évi harmadik tanácstörvény nyomán került kiadásra a tanácsi önállóságot a könyvtári szakfelügyelet vonatkozásában is érvényesítő 156/1973. (M. K. 15.) MM számú utasítás a közművelődési könyvtárak és a művelődési otthonok felügyeletéről. A tézisek megállapításai között azonban akadt több, ma is tanulságos javaslat, többek között olyan is, amely mindmáig nem valósult meg, és megvalósítására — sajnos — a közeljövőben is kevés remény van (a szakfelügyelet rendelkezzék központi alapokkal). A fogalmak összekavarodása az alapos, elvi szintű tisztázást igényli, épp ezért dolgozatomat az államigazgatási alapfogalmak áttekintésével kezdem, e kérdések tudós szakértői (Berényi, Martonyi, Szamel, Török, Szentpéteri, Kovács, Beér) útmutatásával sorra veszem az igazgatás, államigazgatás, vezetés, irányítás, kormányzás, ágazati irányítás, felügyelet, felügyeleti típusok (nem hierarchikus, speciális felügyelet) és az ellenőrzés, végül a szakfelügyelet sajátos fogalomkörét. Dolgozatom második részében a szakfelügyeletnek a könyvtárpolitikai helyét keresem (és vélem megtalálni: a könyvtárpolitika eszközrendszerében), a harmadik részben néhány külföldi példán vizsgálom a szakfelügyelet (vagy ennek megfelelő intézmény) helyét a könyvtárügyi jogalkotásban és végül a befejező részben a hazai könyvtári szakfelügyelet hatékonyságát, formáit, módszereit igyekszem kutatni a magyar könyvtári szakfelügyelet három évtizedes története alapján. Befejezésül néhány — alternatív — javaslatot teszek szakfelügyeleti rendszerünk továbbfejlesztésére. Néhány fogalom és meghatározásuk (az államigazgatás köréből) Az államigazgatás, igazgatás A monográfiák mindegyike előrebocsátja, hogy az államigazgatás fogalmának meghatározására számos kísérlet történt. Oly sok van belőlük, hogy az egyes iskolák módszereinek alapján kategóriákba sorolhatjuk őket: negatív meghatározást adnak azok, akik az államigazgatási tevékenységet nem elemzik, hanem államigazgatásnak tekintik azt a területet, amelyik az állam összes többi tevékenységének meghatározása után — definiálhatatlanként — megmarad. A pozitív meghatározási kísérletek differenciálhatók aszerint, hogy az államigazgatási tevékenységet alanyaik (az államigazgatási szervezetek) vagy az államigazgatási tevékenység jellege, tartalma, tárgya (objektív, tárgyi, anyagi stb.) szerint határozzák meg. (Akadnak a kétféle megközelítést egyesítő [összetett meghatározások] definíciók is.) 98