AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: Kalendáriumaink a 18. században

144 tanács van „Quaestiones e curiosa physica" címmel. Jellegük kifejezetten ismeretterjesztő. Pl. Hogy a megsebesített fa behegedjen (3.); Vajon vizezett-e a bor? (15.); Hogy a virágok sokáig frissek maradjanak (58.) stb. Az 1719-re szólóban a naptár melletti rektókon: „Curiosa et secreta naturae. 1. De curiosis cocorum lusibus — 2. De insolitis quibusdam ignis effectibus — 3. De arboribus — 4. De fructibus arboreis — 5. De morbis et medicinis arborum in communi." Egyes magyar nyelvű kalendáriumsorokból szinte teljesen hiányzik ez a rovat. A győri kalendárium a császári rendeletek kötelező közlésén kívül az eddig előkerült évfolyamok közül csak az 1788. éviben találunk rövid írást a marhák orvoslásáról. A kolozsváriban (egyedül ez jelent meg az egész század folyamán, változatlan külsőben) szintén csak kétszer fordul elő hasonló eset. Az 1786. éviben „A kéménygyulladás hirtelen és minden fáradság nélkül lejendő megoltasának próbált módjá"-t, az 1797-re szólóban pedig néhány gazdaságban segítő hasznos jegyzéseket. A Győr környéki olvasóközönség igényeit ezen a téren Lippai János Posoni kert-ének kiadása elégítette ki. E három részes munka (a virágokról, a veteményekről, a gyümölcsökről) 1753. évi kiadásában Streibig Gergely János azt írja, hogy az országnak közönséges javára adja ki e „drága, ritka, ékes magyarsággal írott szép munká"-t: „mivel nagyon megfogyatkoztak az exemplárok, hogy azért ne csak az országnak emlékezetében, hanem a kezében is fennmaradjon."

50 Tulajdonképpen e mű hónapokra alkalmazott változata a század folyamán kétszer kiadott Calendarium oeconomicum című kötetecske,

51 elsősorban a majoros gazdák számára. Az előszó szerint az összeállítót hazája fiaihoz való szeretete vezette, „látván, hogy e féle szükséges könyvekből megfogyatkoztak, sőt magyar nyelven nem is találtatnak". Kalendárium, „mert valamint más kalendáriumban az holnapok, és az napok, s azokban változó jelek föl vannak rend szerént jegyezve: úgy e kalendáriumban is, a majorsághoz tartozandó munkák, minden holnapban el vannak rendelve. Azért is hivattatik kalendáriumnak: hogy valamint az más kalendáriumban, nem mind Szentírás az, amit az üdőnek változási felől jövendölnek az mathematikusok, hanem gyakrabban különben történik; úgy némely napoknak járásábul prognostikálkodunk, avagy jövendölünk az üdőnek forgásárul..." Német nyelvű kalendáriumainkban már a század közepén megjelentek a gazdasági tanítások. Győrött a fennmaradt példányokban — a magyar nyelvűekkel ellentétben — az alábbi években találkozhatunk velük: 1762 — „Haus-Wirtschafts-Mitteln, und unterschiedliche Kunst-Stücke"; 1778-ban „nach den 12 Monathen unterschiedliche Erwählungen für die Gärtner, Oebstler und Ackersleuth. ..". Egy-egy rövid közlés máskor is előfordul, pl. az 1758. éviben a lovakról. A kassai jezsuita nyomda által kibocsátott Neuer Haus und Reise Calenderhől mindössze az 1756-ra és 1759-re szóló példányokat sikerült látnunk. Az előbbiben a gazdasági rész címe: Kurtze Anmerckungen zur Haus-Würtschafft auf alle Monath des Jahrs 50. RMK I 1016. A mű első része Nagyszombatban, 1664-ben, második és harmadik része pedig Bécsben, 1664— 1667-ban jelent meg. 51. Lippai János Calendarium oeconomicum]knak. kiadásai: RMK I 995 (Nagyszombat, 1662.). - RMK I 1167 (Lőcse, 1674.) - Kassa, 1721 és 1751. 32* 499