AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

szakirodalom csak az elsőről vett tudomást, elismerve, hogy a 17. században a lőcsei nyomda adta ki szám szerint a legtöbb művet, de hangsúlyozta, hogy közöttük sok kisterjedelmű nyomtatvány volt.

8 A LŐCSEI KÖNYVKIADÁS TARTALMI SZEMPONTOK SZERINT Az alábbiakban nem kronologikusan, hanem a kiadott művek témája, rendeltetése szerint adunk összesítést a lőcsei nyomda teljesítményéről. A különböző tematikus csoportok megállapítása, elhatárolása nem mindig könynyű. A katekizmus például maga is tankönyv, de annyira sajátos fajtája a tankönyveknek, hogy külön csoportba vettük. A meghívók iskolai ünnepélyekre, orátorok vizsgáira invitálják a város előkelőségeit, az iskola patrónusait — de az iskoladráma-argumentumok is meghívók, csak éppen az ünnepélyes külsőséggel rendezendő színi előadásokra hívják fel a figyelmet, a játék rövid tartalmát, a szereplők nevét megadva. A disputációkat a filozófiai, történeti tárgyú tudományos művek közé is sorolhatnánk: kis terjedelmük, kisebb tudományos értékük, s a gimnáziumi felsőbb oktatáshoz való szoros kapcsolódásuk miatt nem tettük. A disputációk ugyanakkor érintkeznek a vitairattal: a polémikus teológiát hallgató növendékeknek a rektor ebből a témából is tartott vitatkozást: ezeket a könyvecskéket meghagytuk a disputációk között, s az iskola falain kívül lejátszódó felekezeti összecsapások termékeit vettük csak vitairatnak. A prédikációk között szerepelnek a nagy terjedelmű prédikációgyűjtemények s az egyes rövidebb beszédek is, amelyek nagy részét halotti prédikációk teszik ki. A kegyességi irodalom megjelölés a megjelent imádságoskönyveket és a különböző moralizáló, elmélkedő, vallásos oktató műveket tükrözi. A több csoportba is besorolható kiadványok mindig a jellemzőbbnél vannak feltüntetve: a függelékében imádságokat tartalmazó énekeskönyv az énekeskönyveknél, az erkölcsi, vallásos intelmeket is magában foglaló orvosi értekezés a tudományos műveknél. Az egyéb kategória alatt egy-két újságlevél, hírlap, hivatalos nyomtatvány értendő. Az egyes tematikus csoportok sorrendjét nem a korabeli értékelés szabta meg, amely egyedül fontosnak az egyház és az egyházzal legszorosabban összefonódott iskola igényét tekintette, s megvetette a nem vallási célból íródott, szórakoztató irodalmat — a sorrendet láthatóan az egyes műfajcsoportokhoz tartozó kiadványok összterjedelme alapján állítottuk fel; mégis olyan eredményre jutottunk, mintha magunkévá tettük volna a kor vallásos szemléletét. (A terjedelem alapján felállított sorrendet azért érezzük szükségesnek, mert ez mutatja meg számunkra, hogy milyen megrendelések, milyen témájú könyvek kibocsátása jelentette a nyomda számára a legnagyobb munkát. Ha a kinyomtatott művek száma alapján történt volna a felsorolás, akkor a következő sorrendet kaptuk volna: alkalmi nyomtatványok — iskolai könyvek — vallásos irodalom — kalendáriumok, csíziók — szórakoztató világi irodalom — tudományos könyvek.) 8. Fitz József: A magyar könyv története 1711-ig. Bp. 1959. 154. p. 23 OSZK Évkönyve 1980 353