AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról

ból, hogy tanárokat hívjon a gyulafehérvári iskolába. I. Rákóczi György alkalmanként diplomáciai feladatokkal bízta meg. 1640-ben még élt. Első felesége volt aranyosmedgyesi Kalah Erzsébet, második Posztómető, másképpen Jászberényi Zsófia. (Zoványi, Adattár I 194—198. 1.) Művei: De omnipotentia Dei et eiusque ábusu... 1617. júl. 25. = D. P. C. T. 2. 371-372. 1. D. P.: Thes. Bibl.-ban 1618. márc. 21. cím nélkül egy disputáció, 62 1. Panegyris in excellentissimas Heroicas omnique admiratione dignissimas laudes... Gábrielis Bethlen... Heidelberg 1617 = RMK III 1193. Üdvözlő verset írtak hozzá Geleji Katona István, Szilvási K. Márton, Csepei Ferenc, Borzási B. Balázs. Hasonmás kiadásban a szöveg magyar fordításával megjelent Bp. 1980-ban. Üdvözlő verset írt: Csepei Ferenchez RMK III 1214-ben 1617. jún. 13-án; Albensis Nagy Jánoshoz RMK III 1190-ben 1617. jún. 28-án; Jászberényi Mátyáshoz RMK III 1196-ban 1617. okt. 25-én; Tállyai Putnoki Jánoshoz RMK III 1216-ban 1618. jan. 10-én; RMK III 1250-ben Borzási B. Balázs mecénásához Rhédey Ferenchez 1618. jan. 20-án; Szilvási K. Mártonhoz RMK III 1218-ban 1618. aug. 15-én; ifj. Bethlen Istvánhoz RMK III 1292-ben 1619 karácsonyán; Diószegi V. Mihályhoz RMK III 1294-ben 1620. aug. 2-án; Mindszenti Cz. Imréhez RMK III 1298-ban, 1620. aug. 24-én. Bethlen Gáborhoz Szenei Molnár Albert: Secularis concio. . . Oppenheim 1618 RMNY 1166/4/5-ben. 1628 szeptemberében Alvinci Péterhez és Czeglédi Jánoshoz, Báthori Gábor temetési beszédének szerzőihöz (RMNY 1406). ő szerkesztette az: Exequiae principalis és Exequiarum caeremonialium Gyulafehérvár 1624 = RMNY 1306, 1307 című munkákat, amelyben egy latin gyászbeszéde ós gyászverse olvasható Károlyi Zsuzsanna halálára. De rebus gestis maqni Gábrielis Bethlen. Kézirat. Egyrésze kiadva: Engel, J. K.: Monumenta Unjarica. Bécs 1809-ben. BORNEMISZA János (Joannes Bornemisza); 1610. júl. Nagyszombatban Samarjai János tanítványa volt. Minden bizonnyal annak a nagyszombati Bornemisza Jánosnak a fia, aki Szenei Molnár Albertet és Samarjai Jánost is támogatta külföldi tanulmányaik során. Az ifjabb nagyszombati Bornemisza János 1610. jún. 16-án Wittenbergben iratkozott be az egyetemre, 1610 júliusában Heidelbergben, még ez évben Marburgban is megfordult. 1624-ben Szenei Molnár Albert Institutió kiadására is adakozott Bornemisza János nagyszombati polgár, nem dönthető el, hogy ő volt-e ez, vagy az apja. Ipolyi szerint az ifjabb Bornemisza később katolizált. (Napló 52. 1., Ipolyi 266. 1.) Műve: Üdvözlő verset írt Újfalvi Katona Imréhez (RMK III 1095, 1610). Bornemissza Józsa (Jodocus L. Bornemissza) Szentgyörgyi Bálint mecénása (RMK III 1125, 1613. aug. 28.) Huszti várkapitány volt Bornemissza Józsa deák 1607/8-ban. Szentgyörgyi 1613ban ugyancsak mint huszti kapitánynak ajánlja disputációját. (Nagy L. 235. 1.) 264