AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Bánáti Istvánné: Az Országos Széchényi Könyvtár olvasói betűrendes könyvkatalógusa

a katalógus szerkesztésében, hogy a katalógus különböző minőségű rendszavainak tagolása egyszerű, majd magyarázatos választólapokkal történő ellátása nélkülözhetetlenné vált. Az 1936-ban elindított katalógus mechanikus rendjét a használat érdekében megbontani kényszerülő változások a következők voltak: Személynevek esetében Egy-egy szerző anyaga egy névforma — bibliográfiákból, kézikönyvekből megállapított névforma — alatt került besorolásra. Egy szerző különböző névváltozatainak egy helyre történő összehozása az utaló rendszer feladatává vált. Egy szerző munkásságán belül már a korábbiakban említett csoportalakítási elvben változás nem történt, csupán kiegészült a szerző nevéről elnevezett testületi irodalommal, amely a szerző melléklapi szintű irodalma után sorolódott. Azonos nevű magyar szerzők esetében a könyvtár Haraszthy Gyula idézett tervtanulmánya javaslatainak megfelelően a 60-as évek közepétől nagy feladatra vállalkozott. Megkezdte az ún. prominens (kiemelkedő) magyar szerzők irodalmának kiemelését, az azonos írásképű többi szerző művei közül, életrajzi és foglalkozási adatokat feltüntető választólapozással. Ma már több mint 10 000 szerző esetében megtörtént a kiemelés és folyamatosan végezzük továbbra is — adatváltozások esetén pedig javításokat eszközlünk a prominens neveknél. Kit tßkintünk kiemelésre kerülő személynek ? A nagyarányú munka megindulása előtt elvileg tisztázni kellett azoknak a kiemelt szerzőknek a körét, akiknek munkásságát ezentúl összegyűjtve kívánjuk nyilvántartani. A kiemelt kezelés nem minden esetben jelent értékítéletet, hiszen egy nagy tudományos könyvtár katalógusának nem feladata a szerzők munkásságának elbírálása, csupán a tevékenység eredményeképpen létrejött művek feltárása olyan szerzők esetében, akiknek művei a kutatás szempontjából lényeges, hogy egy helyre gyűjtve megtalálhatók — illetve, hogy más szerzők műveitől elválaszthatók legyenek. A kiemelt kezelés tehát a katalógusban való eligazodást, tájékozódást könnyíti meg, s jelentős mértékben hozzájárul az olvasói katalógus információs értékének növeléséhez. A kiemelési munkafolyamat 1968-ban rögzített szabályzata szerint a kutatómunka szempontjából elsősorban kiemelendő személynek minősül az az egyén, aki jelentőssé vált, mint történelmi személy, vagy író és tudós, továbbá bármely területen maradandót alkotott, valamely művészeti irányzat létrehozója, vagy képviselője, bármely tudományág vagy — szak megalapítója, úttörője, felfedezője, kutatója, és a társadalmi és tudományos élet terén eddigi, illetve jelenlegi működését kiemelkedőnek tekintjük. Külföldön élő magyar származású személyeket, akik most is magyarnak vallják magukat — pl. Selye János, Szentgyörgyi Albert — jelenlegi tartózkodási helyüktől függetlenül felvettük a kiemelt szerzők sorába. 214