AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Kísérlet az Országos Széchényi Könyvtár anyagi gondjainak megoldására (1924-1938). Könyvaukciók
főigazgató elnöklete alatt. Nem érdektelen a megjelentek névsora: Végh Antal, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgatója; Lukinich Imre egyetemi tanár, az OSZK igazgatója; Angyal Dávid egyetemi tanár, tanácstag; Kollányi Ferenc prelátus-kanonok, műértő tanácstag; Havran Dániel főkönyvtárnok, szakreferens és Hegedűs István gyűjteményegyetemi főtitkár. Hóman előadta, hogy a kiválasztott anyagot a Széchényi Könyvtár öt tisztviselője válogatta ki, és jegyzőkönyv fölvétele mellett minden egyes darabot külön megvizsgáltak, s amelyiknek eladása ellen a legcsekélyebb aggodalom merült fel, azt az aukció anyagából azonnal kivonták. A főigazgató a számára fenntartott hatáskörben az árverésre kiválasztott anyagot felülbírálta, s a Birgitta Revelationes (Nürnberg, 1500) című könyv eladása ellen észrevételt tett. Ez a mű csak két példányban van meg, az egyik a Széchényi-hagyatékból származik, s ezért — bár ez az értéktelenebb könyvészetileg — eladni nem lehet. A másik példány eladása jogilag nem ütköznék akadályba, de viszont könyvtári szempontból ez az értékesebb. így ennek megtartása föltétlenül indokoltnak látszik. A főigazgató tehát úgy rendelkezett, hogy bár e mű már szerepel a katalógusban, mégse kerüljön aukcióra. A szaktanács egyetértett ezzel a javaslattal, s úgy döntött, hogy a nevezett művet ki kell vonni az aukció anyagából. 46 Ügy vélhetnénk, hogy ezzel az értékes nyomtatvány ügye lezárult. Korántsem volt így! Alig tíz nap elteltével (1926. február 3-án) a Szaktanács ismét ülést tartott. Ezen a fentieken kívül részt vett még Melich János, könyvtár volt igazgatója is, mint „alkalmilag" megjelent szakértő. Az elnöklő Hóman Bálint meglepő bejelentést tett: a visszatartott Birgitta Revelationes (Nürnberg, 1500) c. könyvre rendkívül kedvező ajánlat érkezett. 47 Egy angol cég megbízást adott arra, hogy részére az aukción az említett munka 3350 svájci frank (akkor mintegy 40 millió magyar korona) összegig szereztessék meg. Bár a Szaktanács a legutóbbi ülésén törölte a kiadványt az aukció anyagából, az előadó főigazgató — megváltoztatva tíz nap előtti álláspontját — most azt javasolta, hogy az OSZK nehéz gazdasági helyzetét és a kedvező vételi ajánlatot figyelembe véve mégis értékesíteni kellene a szóban forgó művet. Kollányi Ferenc, Melich János, Végh Gyula egyetértő hozzászólása után a szaktanács úgy döntött, hogy a két példány közti eltérés jelentéktelen, az adott helyzetben az értékesítése indokolt. E kétségtelenül értékes kiadvány eladása körüli rövid időn belüli ellentmondásos vitát, illetve határozatot azért elevenítettük fel részleteiben is, hogy igazoljuk: nem mindig az elvek, a szakmai érdekek döntöttek az akkori súlyos pénzügyi körülmények között, hanem az adósságok törlesztésének nagyobb lehetősége, kényszere. Az irattárban elhelyezett döntések természetesen nem kerültek nyilvánosságra. De a Sikabonyi Antal szerkesztette Magyar Bibliofil Szemle c. 46. OSZK Irattár. 1926. jan. 25. 47. OSZK Irattár. 1926. febr. 3. 168
