AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

5. Biztosítani kell az ágazati irányítás keretei között megvalósuló ágazati felügyelet egységességét. Ennek a tanácsi felügyelet (általános felügyelet) csak „kinyújtott keze", amely legcélszerűbben a megyei módszertani központként működtetendő megyei könyvtárakra, mint szakfelügyeleti szervre támaszkodhatnék jelenleg. A későbbiekben — ha a szakfelügyelet egységes megyei rendszerré válnék, a megyei könyvtár vezetője működhetne ,,az ágazatközi bizottság" titkáraként. 6. Mérlegelni kellene, hogy a szakfelügyelet irányításában milyen szerephez lehetne juttatni az OKT-t és — legalább megyei szinten — az MKE-t? 7. A szakfelügyelet „szankcionáló" eszközeként lehetne — már most — alkalmazni a Könyvtárak Központi Nyilvántartásából való törlés elrendelését. Ha egy könyvtár nem felel meg a könyvtár követelményeinek, jogilag is elveszthetné ezt a státust. A javaslat részletezése 1. szakasz: a hálózati központok megbízása a szakfelügyeleti tevékenységgel Az előzőekben kifejtett elv értelmében szakfelügyeleti megbízást kapnának: — a megyei könyvtárak, — a hálózati központi funkciót betöltő egyetemi könyvtárak, (vagy külön-külön vagy a könyvtárigazgatói tanácsuk elnöke útján), — az ún. tárcaközpontok, központi minisztériumi intézmények (könyvtáraik?) (megjegyzés: inkább az egész intézmény megbízását javaslom: ez minőségileg jobb feltételeket biztosít a szakfelügyeleti tevékenységhez, egyúttal fokozza az egész intézmény hálózatáét. Ebben az esetben az érintett intézmények zöme — azzal érvelve, hogy nem tudja szétválasztani a könyvtári és az információs tevékenységet, mindkettőt „szakfelügyelni" fogja. Ami egyáltalában nem baj, sőt: jelentős előbbrelépés lenne, hiszen az információs szakfelügyelet tartalmára ós módjára vonatkozólag az OMFB is illetékes. Ezt a problémát közösen kellene rendezni, megoldása jótékonyan hathatna az információügy továbbfejlődésére, — egyéb főhatósági hálózati központok (MTA). Sürgősen megoldandó problémát jelentenek majd a — hálózaton kívüli könyvtárak, — a kis, jórészt névlegesen „működő" hálózatok könyvtárai (OMFB alá tartozó intézmények), — a fegyveres testületeknek (a könyvtári tvr. által is „közkönyvtárnak" minősített) közművelődési könyvtárai, — a társadalmi szervek (párt, tömegszervezetek, szövetkezetek) által fenntartott, könyvtáraknak minősülő intézmények és végül — az egyéb jogi személyek (különösen az egyházak) által fenntartott könyvtárak. A reálisnak látszó megoldás: szakfelügyeleti tevékenységgel a jelen szakaszban megbízni csupán 123