AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

Rendkívül érdekes például a könyvtári irányítás és felügyelet szovjet­unióbeli alakulása. Az SZKP KB a könyvtárügy helyzetéről és tovább­fejlesztéséről 1959-ben hozott határozata nyomán a Szovjetunió Kulturális Minisztériuma 1959. október 10-i (belső), 593. sz. utasításában, majd ezt követőleg 1960. évi január 29-i rendeletében (amelyet a SZU miniszter­tanácsának megbízásából adott ki), a szövetséges köztársaságok kormá­nyaival, a Szakszervezetek Össz-szövetségi Tanácsával és a pénzügyminisz­terrel egyetértésben) újra szabályozta a könyvtárügy legfontosabb kér­déseit. E jogszabályok — a világon alighanem egyedülálló módon — az állami ellenőrzés részét képező speciális felügyeleti jogkörrel ruházta fel a könyv­tárügy össz-szövetségi és szövetséges köztársasági irányító szerveket a SZU Kulturális Minisztériuma, ill. a szövetségi köztársaságok, autonóm köztár­saságok kulturális minisztériumainak szervezetében hozta létre. A rendelet szerint ,,A Könyvtári Főfelügyelőség a SZU Kulturális Minisztériumának önálló szervezeti egysége, amelynek élén könyvtárügyi főfelügyelő áll, akit a SZU kulturális minisztere nevez ki. A SZU Kulturális Minisztériumának könyvtári főfelügyelősége állami ellenőrzést gyakorol a Szovjetunió könyvtárainak működése felett." A Főfelügyelőség a rendelet alapján ellenőrzési (közvetlen ellenőrzési) jogot kapott a következő munkaterületeken: — a SZU minisztertanácsának, Kulturális Minisztériumának a könyv­tárügyre vonatkozólag kiadott határozatai, rendeletei, utasításai végre­hajtása, — a könyvtári állományok megfelelő összetétele, gyarapítása és ki­használása a könyvtárakban, — a könyvtári típusberendezések bevezetésének, a könyvtárak anyagi­technikai ellátottságának ellenőrzése. A Főfelügyelőség egyéb funkciói javaslattevő, koordináló, értékelő, szervező jellegűek, lényegüket tekintve a könyvtárügy egészének irányítá­sára terjedtek ki. Feladatkörébe tartozott valamennyi könyvtár működésé­nek a koordinálása (módszertani központok útján, a tapasztalatcsere meg­szervezése, közreműködés a bér- és munkaügyi kérdések eldöntésében, kötelező könyvtári működési szabályzatok, kölcsönzési, ügyviteli szabály­zatok kiadása, technikai minimumok kidolgozása, országos bibliográfiai terv kidolgozása, a képzési, könyvkiadási valamint épület típustervek véle­ményezése, a SZU Kulturális Minisztériuma könyvtárhálózatának irá­nyítása. E célok megvalósítása érdekében a Főfelügyelőség (és a szövetséges köztársaságok, kerületi, járási és városi megfelelő szervei) jogot kapott bármely könyvtár ellenőrzésére (függetlenül hierarchikus alárendeltségétől). A Főfelügyelőség e jog gyakorlása során hierarchikus felügyeleti jog­körben járt el a Szovjetunió Kulturális Minisztériuma felügyelete alá tar­tozó könyvtárhálózat tagkönyvtárai esetében és külső, speciális (a könyv­tárak valamennyi típusára kiterjedő) felügyelet keretében járt el minden más szovjet könyvtár tekintetében. Ez kétségtelenül a legnagyobb terje­delmű jogosítvány, amit valaha egy könyvtárügyi irányító szerv kapott. Meg kell jegyezni, hogy ez a megoldás nagyban hozzájárult a szovjet könyv­111

Next

/
Oldalképek
Tartalom