AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

hatott ez a kis jóskönyv, de példánya ma már nem található.

130 1939-ben nem Somló H. hanem Somló Gy. megjelöléssel készült az Altalános Nyomdában az a kis álmoskönyv, amelynek szövege megegyezik a tíz évvel korábbiéval.

131 Rögtön a következő esztendőben Kőhidi Ferenc nevével kiadott kis álmoskönyv feltehetően azonos volt a fentiekkel, bár az OSZK példánya elveszett, így az nem volt ellenőrizhető.

132 Mind a három, példányból is ismert kiadvány címlapját ugyanaz a kép díszíti (73. ábra). Egyéb kiadók A fentiekben olyan, a csízióval kapcsolatos álmoskönyvek ismertetésére került sor, amelyeket azok a kiadók jelentettek meg, akik általában a ponyvának nevezett népkönyvek közreadásával rendszeresen foglalkoztak. Az alábbiakban olyan további álmoskönyvek következnek, amelyek ugyancsak kapcsolatba hozhatók a csízióval, de az OSZK-ban található példányok alapján megjelentetésük az első, sőt részben a második világháborút követően feltehetően szórványos és nem többszörösen megismétlődő lehetett. Az így körvonalazható kiadványok két csoportra oszthatók: az egyik — akárcsak a korábbiak egy része — „egyiptomi álmoskönyv", a másik e megjelölés nélküli, vegyes. Egyiptomi álmoskönyvek Tutenkamen fáraó óriás álmoskönyve. A csízió és minden jóslások tudománya rendkívül hívogató címmel (74—75. ábra) évszám nélkül 1926-ban a Helios nyomdában készült a Magyarok Vasárnapja kiadásában a 128 lap terjedelmű kötet.

133 Ennek tartalma: Álomfejtés — jövendölés (3—4.) — Az álom (5 — 7.) — [Az álmok betűrendes megfejtése] (8—112.) — Csízió és az összes jóslások tudománya (113.) — A planéták magyarázata (113.) — Milyen lesz az időjárás? (114—115.) — Jóslatok a hold fényéből (115.) — A kártyák jelentősége (116.) — A tapasztalat mint időjósló (116—118.) — Mit jelentenek az álmokban látott színek? (118—119.) — Az emberismeret titka (119.) — Jóslás a tenyérből (120—125.) — Mit mond az írás? (125—126.) — A szellemidézés mestersége (126.) — A szerencsés és szerencsétlen számok (127.) — [Tartalomjegyzék] [128.]. „A csízió és az összes jóslások tudománya" címet viseli az álmoskönyv függeléke, amelynek bevezető szövege szempontunkból különösen érdekes, mert jól világítja meg, hogy mit is értettek 1926-ban Budapesten a „csízió" szó alatt. ,,A könyvnyomtatás föltalálása után megjelenő első kalendáriumokat Csízió-nak hívták. A legfontosabb napokat latin versekbe szedtek össze. A csízió szó — új esztendőt jelentett. Miután a legrégibb naptárak, álomjóslásokkal voltak tele, később az álmoskönyveket hívták Csízióknak. Amikor divatba jött a lutri, akkor az álmok nevek és versszakok mellé szerencse130. OSZK jelzete 93.479 volt. 131. OSZK jelzete: Ponyva 24/22. Feltehetően ezzel azonos volt a ma már elveszett 89.072 jelzetű példány. — Magyar Könyvészet 1939. Bp. 1941, 319. 1. 132. OSZK jelzete 115.454 volt. — Magyar Könyvészet 1940. Bp. 1942, 364. 1. 133. OSZK jelzete: 817.428. 496