AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.
kívánta tenni. 208 Az adókivetés így inkább a nyomdatulajdonos fokozottabb kézben tartására szolgált, s nem a tényleges adófizetést célozta. A kérvényben még mindig szerepelt a tipográfiával kapcsolatban az anyai rész, feltehetően Sophie részét Johann testvérei örökölték, így ezután is részük lehetett a tipográfiában. Johann Lőcsén már nem vett részt a politikai életben; valamely magasabb városi politikai tisztséget az ő esetében éppen az 1710-es evek végén, az 1720-as években, az evangélikus nyomda elleni támadások idején nehezen tudnánk elképzelni. Johann ugyanis mélyen hivő evangélikus volt a protestáns egyházak nagy elnyomása idején: az 1720-as években tevékeny szerepet játszott a lőcsei evangélikus egyházközségben. 209 A Rákóczi-szabadságharc után megszűnt a lőcsei protestáns egyház viszonylag kedvező helyzete: ismét a katolikusok kezére került minden templom. Az evangélikusoknak a város falain kívül épített temploma az ostrom alatt leégett: nagy anyagi áldozattal újat kellett építeni helyette; ráadásul az evangélikus egyháznak 700 Ft kárpótlást kellett fizetni a katolikus plébánosnak az elmaradt egyházi tizedért. III. Károly 1715. évi rendelete alapján, mint ismert, a vallási sérelmeket országgyűlésen tárgyalni nem lehetett: a sérelmek csak magán jellegűek lehettek, s orvoslásukra az e célból felállított pesti bizottság volt jogosult. A lőcsei polgárok 1721-ben terjesztették a pesti bizottság elé panaszaikat: a sérelmekből (amelyek nem nyertek orvoslást) is kitűnik, hogy a katolikus klérussal szövetkezett uralkodói hatalom az 1710-es, 1720-as években mért súlyos csapást a még mindig erős protestáns egyházakra, így a lőcsei egyházközségre is: anyagi bázisától megfosztotta, ugyanakkor a protestánsokat az egymás közötti gyűjtésektől eltiltotta. Johann Brewer egyházközségéért anyagi áldozatot is hozott: 1744-ben (valószínűleg végrendeleti úton) 200 Ft-ot hagyott az evangélikus templom javára. 210 A lőcsei nyomda alkalmazottai Sophie és Johann Brewer idejében Viszályok a lőcsei könyvkötőkkel A lőcsei műhely alkalmazottai közül Sophie és Johann Brewer idejében a következőket ismerjük: Már Sámuelnél említettük a lőcsei származású Kaspar Polomskyt, aki az 1680-as évek végén, az 1690-es évek elején tanulhatta ki szülővárosában a nyomdászmesterséget. Vándorútja után visszatért Lőcsére; 1698ban már biztosan otthon volt. Samuel és özvegye, majd fia alatt mintegy négy évtizeden keresztül szolgálta a Brewer-műhelyt. Az 1715. évi összeírás 208. OAL XXI. 24. Tan. jkv. 1719. 33-34. p.: 1719. április 28-i bejegyzés. 209. Az 1724. évi tanácsülési jegyzőkönyvben szerepelt Johann Brewernek és az evangélikus egyházközség három másik elöljárójának kérvénye. OAL XXI. 28. Tan. jkv. 1724. 68-70. p. 210. A lőcsei protestáns egyház helyzetéről a Rákóczi-szabadságharc után: Bruckner i. m. 444 — 445, 464 — 467. p. Johann Brewer adományáról: A lőcsei evangélikus egyházközség. . 174. p. 397
