AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.
nyok. 189 Fennmaradt iratok hiányában a családi vagyon elosztásáról csak feltételezéseink lehetnek; úgy tűnik számunkra, hogy a családi tulajdonban levő tipográfiát fele részben az özvegy, ill. Johann testvérei és fele részben Johann örökölte. E feltevésünket a tanácsülési jegyzőkönyvnek egy Rákóczi-szabadságharc alatti időből származó bejegyzésével támaszthatjuk alá: 1707. februárjában Andreas Peter Silbayer besztercebányai könyvkereskedő-könyvkötő a lőcsei tanács előtt bepanaszolta Samuel Brewer összes örököseit. Silbayer ugyanis még két évvel ezelőtt különböző könyveket és anyagokat vett át tőlük, az adóslevél szerint összesen 974 Ft 50 dénár értékben. Amikor pedig az adósságot rózpénzben törleszteni akarta, az örökösök nem fogadták el. Ismert, hogy országgyűlési törvények kötelezték a nagy pénzhiány miatt bevezetett rézpénznek az elfogadását; aki a ,,fejér és egyéb jóféle" pénzt előnyben részesítette a rézpénz rovására, attól pénzét elkobozták, és még külön magas összegű pénzbüntetéssel is sújtották. Az örökösök nevében Johann Brewer válaszolt: nem tagadták meg a rézpénz elfogadását; az adósnak a kötelezvény szerint minél előbb ki kellett volna egyenlíteni a tartozást: az eltelt két év után ez azonban a rézpénz csekélyebb értéke miatt nem mehetne végbe a hitelező nagy károsodása nélkül. A vitás felek végül is a következőképpen egyeztek meg: Silbayer az említett summa felét rézpénzben azonnal fizesse ki, de ezen felül még 25 tallért is adjon; a másik felét pedig hat héten belül rézpénzben törlessze Johann Brewer besztercebányai polgárnak és könyvkötőnek, amivel a Brewer-örökösök is kielégíttetnek. 190 Nagyobb kár tehát Johannt érte, de az eredeti hitel összegét fele-fele arányban osztották meg; ebből valószínűsíthető a nyomda tulajdonjogának ilyen arányú megosztása is. Johann Brewer besztercebányai polgár és könyvkötő: nem elírás, hiszen adataink vannak egy valóban Besztercebányán ólt Johann Brewerról. Samuel Johann fiáról 1695-ből van adatunk: lőcsei gimnáziumi tanulmányai után, 1695. október 14-én iratkozott be a jénai egyetemre. Hány évet töltött ott, nem tudjuk, fokozatot nem szerzett. 191 A besztercebányai személy 1698-ban szerepelt az ottani bányapolgárok között: besztercebányai lakos, de Selmecbányái üzemben volt részesedése. 192 Politikai tisztséget is viselt: Bél Mátyás egyik ifjúkori, 1704-ben írt munkáját besztercebányai előkelőségeknek ajánlotta, köztük Brewer Jánosnak, a külső tanács tagjá189. Az első nyomtatvány, amely Johann Brewer nevét viselte: Házi és úti új kalendárium 1713-ra: Petrik II. 314., ül. Neuer Kalender 1713. Petiik II. 319. Petrik József idézett bibliográfiája: Magyarország bibliográfiája 1712—1860. 1 — 4. kötet. Bp. 1888—1892. Kiegészítése: Magyarország bibliográfiája 1712—1860. 5. kötet. Pótlások. Közreadja az Országos Széchényi Könyvtár. Bp. 1971. 190. OAL XXI. 14. Tan. jkv. 1707. 14-15. p. 1707. február 15-i bejegyzés. 191. „Breyer Johann, Leutschoviens. Hung. 14. Okt. 1695." — Die Matrikel der Universität Jena. Bd. II. 1652—1723. Bearb. Reinhold Jauernig, Marga Steiger. Weimar 1977. 88. p. Haan Lajos olvasata (Joh. Beyer) téves, 1. Haan Lajos: Jena Hungarica sive memoria hungarorum a tribus proximis saeculis Academiai Jenensi adscrivtorum. Gyula 1858. 37. p. 192. Jurkovich Emil: II. Eákóczi Ferenc szabadságharca és Besztercebánva. Besztercebánya 1903. 35. p. 393
