AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

annak a lőcsei küldöttségnek is, amely a jezsuitákat meg akarta akadályozni a kolostor birtokbavételében — természetesen sikertelenül.

152 1674. március végén Lőcsén királyi parancsra beszüntették az evangélikus vallásgyakorlatot. Április elején pedig Bársony György katonaság és felfegyverzett parasztok segítségével elfoglalta a lőcsei főtemplomot. Még előtte, amikor a tanács kénytelen volt átadni a templom kulcsait, a városban zendülés tört ki: kezdeményezőjét, Samuel sógorát, Melchior Novackot bebörtönözték, így sikerült csak a megdühödött tömeget lecsillapítani. Az összes lutheránus templom elfoglalása után az evangélikus papok, tanítók száműzetésbe kényszerültek, a lakosságnak pedig katolikus istentiszteletre kellett járnia.

153 A városi tisztségviselők egy része az ellenreformáció kényszerének behódolva áttért a katolikus vallásra (például Georg Fabritius), Samuel Brewer azonban mindvégig, a legkedvezőtlenebb körülmények között is megmaradt lutheránus vallásában. Magatartásával nagy népszerűséget érhetett el a városban: 1679-ben már tanácsosnak választották meg.

154 1681-ben Lőcse városa őt is delegálta a vallásügyet tárgyaló soproni országgyűlésre. Samuel megválasztásának esete jellemző lehetett az országgyűlés előkészítésére. A majdnem színtiszta evangélikus lakosú városban, amelynek csak irányító testülete volt felerészben katolikus, felerészben protestáns, a városi tanács egy katolikus és egy lutheránus küldöttet választott: Johann Fabritiust és Samuel Brewert. A kassai kamara megbízott tisztviselője az utóbbi választást a jelölt vallása miatt először elvetette, de a lőcsei tanács állhatatos kitartása miatt végül is engedélyezte.

155 Az országgyűlési követek instrukciója mégis három személy részére készült: Johann Fabritius, Daniel Weber (katolikusok) és Samuel Brewer számára.

156 Az országgyűlés történetét leíró Zsilinszky Mihály pedig már csak a két katolikus lőcsei követet ismerte; Sámuel Brewer tehát, annak ellenére, hogy elutazott Sopronba, ténylegesen mégsem vehetett részt az országgyűlés tárgyalásain (pontosabban csak az előzetes tárgyalásokon, hiszen, mint köztudott, a vallásügyi cikkelyeket a protestáns rendek távollétében hozta az országgyűlés).

157 Sámuel saját és egyházközsége javára mégis sokat profitált az országgyűlésből: az ott született artikulusokat a városi tanács engedélyével magánhá152. Bruckner i. m. 278-281. p., Hain i. m. 394-398, 420. p. 153. Hain i. rn. 423-428, 431, 433. p., Bruckner i. m. 285-292. p. 154. Fabritiusról: katolikus vallású tanácsos 1675-től, Hain i. m. 442, 481. p., ismét evangélikus 1682-ben, uo. 494. p. Weber katolikus vallásáról 1. uo. 442. p. Samuel evangélikus vallását a tanácsülési jegyzőkönyv minden évben, amikor megválasztották tanácsosnak, feltüntette. OAL XXI. 10. Tan. jkv. 1681 — 1692. 229, 319, 372, 437, 497, 531, 602, 656, 708. p., XXI. 11. Tan. jkv. 1693-1703. 2, 54, 101, 160, 215. p. 155. Hain i. m. 481. p. 156. OAL XXI. 10. Tan. jkv. 1681-1692. 1681. április 14-i bejegyzés. 157. Zsilinszky Mihály: Az 1681-ki soproni országgyűlés történetéhez. Bp. 1883. 11. p. 25 OSZK Évkönyve 385